A nyolcvanas évek végén még nem értettem ( azóta sajnos nagyon is megértettem az okokat ), hogy miért tesznek fel minden ufó-témájú könyvben olyan állandóan visszatérő kérdéseket, hogy

1. Mik az ufók?

2. Honnak jönnek?

3. Hogyan működnek?

4. Hozzánk hasonlóak vagy másfajta lények vezetik őket?

5. Miért vannak itt?

6. Miért nem lépnek kapcsolatba velünk?

7. Meg akarnak minket támadni vagy békések a szándékaik? stb.

AMIKOR MAGUK A FÖLDÖNKÍVÜLI LÉNYEK A FIZIKAI KONTAKT-KAPCSOLATBA KERÜLT SZEMÉLYNEK MINDEN LÉNYEGES KÉRDÉSRE MEGADJÁK A VÁLASZT!

Az a tehetetlenség és harag érzése, amit ez az ufó-elhallgatás és -félretájékoztatás miatt érzetem, indított el akkor, hogy az UFO-kutatást spirituálisan megalapozzam.

Jóllehet ezeket az évtizedek óta monomániásan visszatérő fenti kérdéseket még olyanok teszik fel, akik többé-kevésbé elfogadják az ufók létét, de megfigyelhető, hogy Magyarországon még nem adtak ki magyar szerzőtől olyan ufós könyvet, aki ne járta volna a Kállay-kettőst, vagyis hogy az ufó-megfigyeléses tényanyagot - melynek a tengeréből egyáltalán hajlandó valamit átvenni -, ne hasonlítsa össze ( megfellebbezhetetlen tekintélyként ) az aktuális materialista ál természettudomány hazudozásaival!

Így még ezekben a könyvekben is azt a (félre)tájékoztatási alapképletet látjuk, mint a hivatalos hírközlő csatornákban, hogy ha felmerül egy érdekes és nagyon is aktuálisan megoldandó téma, akkor rögtön behívnak két ellentétes véleményen lévő ember, akiknek álláspontjai tökéletesen kioltják egymást, hallgató meg csak kapkodja a fejét, mert nem szakértő révén ő sem tudja, hogy kinek higgyen!

Az aktuális problémát így természetesen nem oldották meg, sőt már a valós tájékoztatásnál elakadt a kommunikáció, aztán 10 év múlva, majd esetleg 20 év múlva megint előszedik a témát, és ugyanilyen módszerekkel jegelik.

Jól látszik ez módszer a híres Mars-arc esetében is.

Az 1976-os Viking-űrszonda már lefényképezte az Arcot meg a piramisokat is minden szögben ( Hozzá kell tenni, hogy a kontakták már a hetvenes évek elején tudtak a Mars-arcról, pl. J.J.Hurtak 1973-as könyve MÁR beszél erről, és a NASA ENNEK A TUDATÁBAN indította el a szondát! )

Aztán NASA 10 évre letiltotta a készült felvételek nagy részét ( valószínűleg csak a földi műtermi felvételeket engedélyezte ), mikor is a nyolcvanas évek közepén, hogy-hogynem a NASA odaadja a Mars-képek egy részét, mint ócska, semmit sem érő kacatot, kiértékelésre két volt NASA foto-kiértékelőnek, Vincent di Pietronak és Gregory Molenaarnak, akik rögtön megtalálják a Mars-arcot és a piramisokat is, majd ismerősük, Richard C. Hoagland révén 1987-ben közzéteszik a médiában, így hamar világszenzáció lesz.

Ekkor jön a második fázis - mivel az első fázis mindig a ( kései ) kiszivárogtatás -, a végtelen viták sora, pro és kontra, Mars-arc-hívők és szkeptikusok stb., és mikor a nagyközönség teljesen elbizonytalanodott, és téma is elerőtlenedett, jön a harmadik fázis : a kemény és halálos csapás : "a tudomány leleplezi a csalást"!

Ekkor az átlagpolgár végre megnyugodhat - téma meg jegelve lett, de 10 év múlva talán megint elő lehet venni, ugyanilyen módszerekkel!

Végül :

Ha nem hiszik el, nézzétek csak meg, hogy a hivatalos média, hogy terjesztette el a köztudatba pl. a Mars-arcot a nyolcvanas évek végén és kilencvenes évek elején, majd egyetlen varázsütésre a kilencvenes évek közepétől csak a hivatalos tudomány cáfolatainak adott teret!

Ennek egy élő ( halott ) példája egy különösen hazug cikk, amelyet a Magyar Hírlap 1998. április 16-i számában (http://sas2.elte.hu/mars.htm ) a Mars-arcról írt Horváth András csillagász - ki más, hiszen ő meg Almár Iván itt Magyarországon több, mint 40 év! óta a csillagászat-űrkutatás kiképzett fő mellébeszélői!

A kilencvenes évek vitáinak lecsengése után pedig, mivel megint kezdett megélénkülni a nem-hivatalos Mars-kutatás, megint jött 2010-ben a hivatalos "leleplezés" a Mars-arc hívők lejáratására.

Ez az "húzd meg-ereszd meg" -módszer pedig arra jó, hogy a tudatot állandó bizonytalanságba tartsa, és komolytalanná tegye olyan emberiség számára létfontosságú információkat, mint az ufó-kérdés vagy a Naprendszerünkben lévő értelmes élet jelenléte, melyeket így a közönséges tudat, ordító bizonyítékok ellenére,ösztönösen! figyelmen kívül hagy!