Egy fizikai ufó-kapcsolat története az utóbbi 70 év számtalan esete közül:
Prof. R. N. Hernandez kapcsolata 1972-84 között
Prof. Hernandez Mexikó vezető atomtudósa volt a hetvenes években, igazgatója az INEN-nek, Instituto Nacional de Energia Nuclear-nak és docense a Mexico City-i egyetemnek.
Az első találkozása egy másik csillagrendszerből jött hölggyel, Elyense-vel, akit ő hamarosan csak Lya-nak hívott, 1972. november 14-én történt egy egyetemi előadása alatt.
Egy szép, fiatal hölgy jelent meg ekkor az előadóteremben, akinek enyhe keleti vonásai voltak, hosszú sötét haja volt, és a nadrágja és a blúza is fekete, melyek műanyagszerűnek látszottak.
Szép, zöld szemeivel folyamatosan figyelte Hernandezt.
Hirtelen a professzor megdöbbenve észlelte, hogy belülről, telepatikusan szól hozzá valaki:
"Földi ember! Mostantól fogva a mi rezgésünkkel vagy összekötve! Te most ezzel beléptél az első fázisba, amit majd további követ... ezek számodra sok újat fognak nyújtani."
Majd a hölgy elhagyta az előadótermet.
A következő találkozás 1972. december 18-án történt, mikor a földönkívüli hölgy az előadóterem bejáratánál állt. Kimagaslott a mexikóiak közül, mert kb. 190 cm magas volt, de most nem szólt egy szót sem, csak folyamatosan a professzort nézte, aki éppen egy barátjával társalgott.
Majd a hölgy eltűnt a tömegben.
Egy hónappal később a professzor megint meglátta a hölgyet az előadóteremben, de most már elfogyott a türelme, megszakította az előadását és hallgatók tömegén átverekedve magát, próbált feléje menni, de mikor odaért, a hölgy eltűnt.
Utána 2 év telt el, 1974. december 22., mikor Hernandez újra meglátta őt. Épp a laborból jött ki, mikor ott állt a hölgy az ajtaja előtt, és mosolyogva üdvözölte:
- Jó napot, professzor!
- Jó napot, Senorita! - viszonozta Hernandez.
- Azért jöttem, hogy beszéljek önnel.
- Hogy velem beszéljen?
- Így van! A nevem Elyense. Itt a Földön, de az univerzum más részein is az a hivatásom, hogy az intelligens élet megjelenési formáit kutassam. Egyben azt is, hogy az adott intelligencia hogyan kapcsolódik a bolygójukhoz, milyen az alkalmazkodóképességük, és hogy a biológiai-szociális oldaluk mennyire fejlett.
- Miről beszél maga??? Mit csinál az univerzum más részein??? - reagált elképedve Hernandez.
- Nos, el kell mondanom önnek, professzor, hogy nem erről a bolygóról származom. Otthonom néhány millió fényévre van innen. Egy kutatócsapat tagja vagyok.
Az Androméda galaxisból jöttem, az Aenstria bolygóról.
- És mit akar tőlem? - kérdezte a professzor.
- Nem csak öntől! Remélem lesz még lehetőségünk arra, hogy önnek sok mindent elmagyarázzunk.
A mi földi jelenlétünk egyeseket nyugtalanít. Mások isteni lényeknek tekintenek minket. Azonban csak egy lényeges különbség van önök és mi köztünk: mi szeretjük az életet!
Mi az univerzum megsértésének, meggyalázásának fogjuk fel, ha intelligens lények helytelen úton járnak!
Önök erőszakosak és egyben tudatlanok is!
Megmenteni pedig nem tudjuk önöket, mert nem is akarják.
De azért vagyunk itt, azért tanulmányozzuk önöket, ahogy sok más civilizáció is, mert minden földönkívüli intelligencia egyetért abban, hogy a Föld most egy különleges hely!
1975. április 22.-én este Lya egy megbeszélt helyen várt a professzorra, aki kocsijával oda is érkezett.
A hölgy beszállt, és észak felé adta meg az útirányt, a hidalgoi országúton menve Queretaro előtt megálltak, kiszálltak a kocsiból, majd néhány száz métert gyalog tettek meg.
Ekkor Hernandez egy leszállni készülő csészealjat pillantott meg, amely inkább csak egy mini-csészealj volt, három méter átmérőjű, és csak két személy fért el benne.
Mikor a tárgy leszállt, Lya kivett egy cigarettadoboz méretű tárgyat a zsebéből, amelyen egy gomb volt, megnyomta, erre azonnal kinyílt a mini-csészealj ajtaja.
Rögtön beleültek, majd ajtózárás után pillantok alatt felemelkedtek és kilőttek oldalirányban az ég felé.
És Hernandez már láthatta is az üvegbúra-ablakon keresztül a városok fényeit, a tengereket és óceánokat. Végül ráálltak a Föld körüli pályára, ahol néhány földi műholdat is észleltek.
Lya ott a professzornak egy speciális távcsövön keresztül egy vöröses sugárzási övre mutatott rá:
- Ez az ózon-védőpajzs, amely klimatikus változások miatt megsérült és ami az egész Földön észlelhető. A pajzs károsodásának mértéke a nyolcvanas-kilencvenes években még fokozódni fog.
Most megfigyelheted az éghajlati reakciók fő okát, amelyek hőmérséklet-változásokhoz vezettek és még vezetni fognak a Földön. Ennek az egyik oka, hogy a nukleáris kísérletek fokozatosan semlegesítik a Föld ózonpajzsát. Ezáltal az atmoszféra erős ionizáció-veszteséget szenved. Ez viszont ahhoz vezet, hogy a gázmolekulák ultraibolya-sugárzásoknak vannak kitéve.
Megváltozik a víz gázokkal történő kondenzációja, ami klimatikus változásokhoz és sok hurrikán kialakulásához vezet. Ti a Földön súlyos klimatikus változásokat fogtok átélni. A szárazabb területek sivataggá változnak. A napsugarak közvetlenül, védelem nélkül fognak a Földre jutni, különösen a sarki területeken, ami a jéggel borított területek eltűnéséhez vezet. Ennek a következménye pedig az lesz, hogy a nyolcvanas és a kilencvenes évektől heves esőzésekre és havazásokra lehet számítani.
Éppen alattunk látszik a szibériai Kanszk városa. Nézz bele a távcsőbe! Nyomd meg azt a sárga gombot, és a műszer már mutatja is a város hőmérsékletét. Korábban tavasszal ez a város még -20 fokot mutatott, most 0 fokot. Itt is melegszik a klíma, a korábbi jeges területeken a növényvilág jelenik meg. A napsugárzás a Föld vizeit és légkörét teljesen megváltoztatja, ezáltal az egész flórát és faunát is. Az egyre erősödő napsugarak az ózonpajzs szűrése nélkül közvetlenül tudnak hatni a légkör molekuláira, növelve azok egymás közötti kondenzációját. Bogarak, rovarok, méhek viselkedése teljes változáson fog átesni.
A változások nem csak a szerves életre fognak vonatkozni, hanem az ember mentalitására is.
Egy új övezet fog kialakulni a Föld körül, amely nem csak az ózonövet építi le, de a napsugárzást is koncentrálja üvegház-hatásszerűen.
Az egyetlen megoldás, amivel ezt a fenyegető veszélyt el lehetne hárítani, az atomkísérletek azonnali leállítása – magyarázta Lya. Ha ez itt és most megtörténne, akkor is még 40 év kellene, hogy az ózonpajzs újra regenerálódjon.
Az emberiség dekadens tendenciákat mutat, bár egyre többen keresik a változás lehetőségét. A galaktikus közösség eközben csak megfigyelő. A saját problémáitokat csak ti magatok oldhatjátok meg.
Nekünk tiszteletben kell tartani a szabad akaratotokat.
A civilizációd hanyatlás előtt áll.
Csupán egy évszázad alatt elegendő atomtesztet hajtotok végre ahhoz, hogy az emberiséget a következő 200 évben megnövekedett radioaktív sugárzásnak tegyétek ki. Ez az egyik fő oka, hogy az ózonréteget elvesztitek.
A 80-as években az ózonréteg 8,3%-os elvesztését fogjátok megtapasztalni, és ez oda vezet, hogy a napsugarak maximálisan stimulálni fogják az összes élő szervezet molekuláját.
Új vírusok, új betegségek jelennek meg, és a már ismert vírusok ellenállóbbá válnak.
Az agyi idegsejteket is stimulálják – neurofizikai változások lesznek az emberekben.
A memória és az intelligencia az első, amely változást tapasztal.
Minden egyén jelleme megváltozik - jóra vagy rosszra.
A kóros neurózisok növekedni fognak, csakúgy, mint az agresszivitás, a dekadencia, a degeneráció és a neurológiai betegségek, valamint a DNS (örökletes hordozók) változásai.
Olyan betegségek lépnek fel, amelyekre nincs kezelés (AIDS).
A következő évtizedben több olyan nukleáris baleset is lesz (Csernobil), amely fokozza az ózonöv elvesztését.
Lya folytatja:
- Az ember az önpusztítás útjára lépett.
Figyelmen kívül hagyta vagy kereskedelmi forgalomba hozta a föld javait – szennyezte a környezetet, és ezáltal életek ezreit pusztította el anélkül, hogy figyelembe vette volna, hogy ő maga is része ennek az életnek, és saját világát teszi tönkre.
Hamarosan eljön az az idő, amikor az energia olcsóbb lesz, mint a víz, mert a víz világszerte szennyezett.
Az ember megalázza önmagát büszkeségével és arroganciájával.
A tudomány szerint a tudomány vége a világ vége – de az 1980-as évek megmutatják, hogy nem.
Az emberek nem lehetnek büszkék egy olyan tudományra, amelynek legnagyobb eredménye a halálos fegyverek arzenálja.
A mi világunk viszont egy intergalaktikus közösség része, amelynek szigorú, de létfontosságú szabályai vannak az élet, minden élet védelmére.
Ennek a közösségnek a célja a tudás átadása mindenki számára, abból a világos álláspontból kiindulva, hogy ezt a tudást soha nem használhatják fel az élet ellen.
Csakis olyan civilizáció fogadható be ebbe a közösségbe, amelyik hűen követi ezeket az alapelveket.
A földi embereknek meg kell mutatniuk, hogy már egy érett, planetáris közösség tagjai, vagyis kontrollálni tudják az érzelmeiket és mélységesen tisztelnek minden életet – a más bolygókon élő lényeket is, a fejlődő szervezeteket, más rezgésszinten élőket.
Ha nem tartjátok be ezeket a törvényeket, akkor ki fogunk zárni bennetek ennek az intergalaktikus közösségnek a partnerségéből – egy olyan közösségből, amely hatalmas tudással rendelkezik és nagyszerű lényekből áll, és akik sokat segíthetnének nektek.
A mi harmonikus életünk titka, hogy betartjuk ezeket a törvényeket, így hosszú életet is élünk - én például több, mint 900 éves vagyok. (Lya 30-nak néz ki).
A ti civilizációtok viszont pusztító civilizációvá vált, amelynek lakói több kárt okoztak az elmúlt 100 évben, mint az összes korábbi korszak együttvéve.
Már a kis gyermekeitek is agresszív hajlamot mutatnak.
Szüleik szeretet helyett agressziót mutatnak nekik, attól tartva, hogy a szeretet gyengeségként értelmezhető.
De ez csak az ő hamis büszkeségük, amelyet le kell győzni.
A változás legjobb kezdete, ha ezt a gyerekeitekkel kezditek.
- Ezzel Lya magyarázatainak vége lett, majd épségben visszavitte a professzort ahhoz a mexikói országúthoz, ahol az autója állt.
Később még számos találkozóra és megbeszélésre került sor közöttük.
Lya többek között felhívta Hernandez figyelmét egy földönkívüli csoportra, akiket „xhumz”-nak hívnak.
- Óvakodj a földönkívüliek ettől a csoportjától!
6000 éve jöttek a Földre, mivel bolygójuk veszélyben van.
Nincs érzelmi testük, és erőszakkal rabolnak el, visznek élőlényeket, gyerekeket és felnőtteket a hajóikba, mert szükségük van az élőlények vérében lévő oxigénre.
Genetikai mintákat vesznek a tenyésztési kísérleteik elvégzéséhez és egy új fajta nemesítéséhez.
Ha fokozatosan elpusztítjátok a világotokat, a „xhumz” át akarja venni az uralmat a Földön és újra gyarmatosítani azt.
- Lya minden más területről is adott információkat – például az emberi fajokról azt mondta:
"A fehér és sárga emberfajok más bolygókról származnak.
A fehér faj a Maldek bolygóról származik, amely egykor a Mars és a Jupiter között keringett, és ahol jelenleg az aszteroida-öv található.
A Maldek lakói viszont a Sion világának leszármazottai.
Miután bolygójuk elpusztult egy nagy testvérgyilkos háborúban, a Maldek túlélői a Földre menekültek, és megalapították Atlantisz civilizációját, ahol antianyag-fegyvereket fejlesztettek ki.
Mikor a Föld ősi népei megtámadták Atlantiszt, mert az olyan kísérleteket végzett, amelyek veszélyeztették a bolygó életét, az atlantisziak bevetették ezt a szörnyű fegyvert.
Aminek a következménye globális katasztrófához vezetett. (jégkorszak 5000 évig)
Ez az antianyag-fegyver még mindig abban nagy piramisban található (magasabb, mint a Kheopsz) az óceán fenekén, Florida mellett, Bimini szigete közelében, és időről időre még mindig energiát bocsát ki, ami miatt minden közelébe kerülő közlekedési eszköz e rezgésszinten szétesik - ez a sok repülőgép és hajó eltűnésének az oka a Bermuda-háromszögben.
- A Lyá-val való találkozások és az általa átadott rendkívül új ismeretek nagy változást okoztak Hernandez professzor életében és gondolkodásában – ezt írja a naplójában:
"Ő tanított meg szeretni a világomat, mindennel benne, amivel találkozom.
Az életem megváltozott – az elmém megnyugodott. Olyan, mintha egy energiaörvényben élnék, amelyben minden létezőnek megvan a maga mély oka."
Felesége is észreveszi, hogy férje kiegyensúlyozottabb lett – ám amikor Lyá-ról hall, rendkívül féltékenyen reagál.
Hernandez elmondja feleségének a földönkívüliekkel való kalandjait, a párja azonban azt hiszi, hogy férje megőrült, ezért végül elintézi, hogy férjét pszichiátriai kezelés alá vonják.
1984. február 2.-án azonban, egy nappal azelőtt, hogy Hernandeznek a pszichiátriára kellett volna befeküdnie, nyomtalanul eltűnik – örökre.
A rendőrségi nyomozások sikertelenek voltak, a mai napig eltűntnek van nyilvántartva.
https://www.youtube.com/watch?v=Rgw49PKWaPg&list=RDv2zdQIvYQPQ&index=3
