Összefoglalás
- 1:44-től: 8 éves koromtól kapcsolatban vagyok olyan emberi lényekkel, akik az Androméda csillagképből származnak, de ebből a galaxisból.
- 3:14-től: A Föld bonyolulttá válásának a története: mivel a galaxisunk szélén vagyunk, sok földönkívüli felfedező halad el mellettünk; néhányan itt megállnak, hogy vizet vegyenek fel, mielőtt még elhagynánk a galaxisunkat.
Mások felhagynak az életformájukkal, ha itt találtak vagy felfedeztek valamit a Földön. Sokaknak módosítaniuk kell a genetikájukat, hogy itt éljenek. Ez az oka annak, hogy ilyen életformák nyomait találjuk a földi maradványokban.
- 4:39-től: az emberi fajok mindenütt megtalálhatók, mind a mi galaxisunkban, mind más galaxisokban, épp úgy sok más típusú életforma is létezik, amelyeknek mind megvan a maguk tudatossága a dimenziók különböző szintjein.
Nem csak a harmadik, hanem a negyedik, ötödik, hatodik, hetedik stb. dimenziókban, épp úgy denzitásokban is a dimenziókon belüli fizikai valóságokban.ű
-5:30-től: Ez az andromédai faj nagyon ősi; eredete a Lyra csillagképig nyúlik vissza.
Bőrül kék pigmentációjának az oka a bolygójuk talajában lévő kék ásványok és a kék Napjuk, melyek ötödik dimenziósak. Ők nem hármadik dimenziósak, mint mi.
Más a perspektívájuk, más technológiájuk, más a spiritualitásuk, mégis meg akarják osztani velünk a tudásukat arról, hogy kik vagyunk mi.
-7:25-től: Az andromédaiak legalább 22 különböző faj egyike, akikről azt állítják, hogy genetikailag kapcsolódik hozzánk a leszármazási vonaluk. Azt állítják, hogy ők az egyik őseink, egészen Lemúria korszakáig, 62.000 évvel ezelőttig visszamenve.
-8:24-től: Azért tértek vissza, mert földi technológiánk… messze meghaladja a spiritualitásunkat.
Azért aggódnak a múltbeli galaktikus tapasztalatok alapján, mert amikor a technológia meghaladja a spiritualitást, az adott faj a legtöbb esetben elpusztítja magát.
- 10:10-től: A galaxis pénzneme nem a pénz, hanem a tudat és a DNS, az életformák, az élet kifejeződése, az élet valami mássá válása, fejlődése, egy olyan életforma kifejlődése, amely tudatára ébred önmagának és egy másik dimenzióba fejlődik.
Ezek azok a csodák, amiket magunkért teszünk. Ez az egyik oka annak, hogy sok földönkívüli idejön, hogy tanulmányozzon minket.
-11:05-től: Szeretném, ha tudnátok, hogy szabad akaratunk van.
Sok beavatkozás történt eddig, amik megakadályozták a katasztrófákat a Földön és szörnyű háborús fegyverek bevetését.
Ám fontos, hogy ezt elmondjam nektek: nincs garancia arra, hogy továbbra is beavatkoznak az érdekünkben.
-14:24-től: Az andromédaiak egy fantasztikus faj. Technológiailag 10.000 évvel fejlettebbek, spirituálisan meg 50.000 évvel fejlettebbek nálunk.
A spiritualitásuk hajtja a technológiájukat és nem fordítva.
-16:27-től: Amikor felfedezték az űrutazást, csak kisebb hajókat tudtak építeni. Amikor eljött az ideje, hogy más világokba vándoroljanak, nem rendelkeztek nyersanyagokkal ahhoz, hogy nagy, 100 mérföldes (160 km-es) hajókat építsenek, így a kis hajóik kimentek az űrbe és befogták az aszteroidákat, majd elvonszolva azokat, bolygóik körüli pályára kényszerítették őket.
Belülről kivájták őket, és az aszteroidák belsejében építették meg az űrhajóikat, meghajtó rendszereket helyeztek el benne, majd kimentek velük az űrbe.
Saját élelmiszert termesztettek benne, és vizet kerestek… ám az első hajók legénységének sok tagja odaveszett, mert nem találtak lakható környezetet, vagy elegendő erőforrást, míg mások túléltek.
Mi most ugyanezekkel a kihívásokkal nézünk szembe itt a Földön!
Így most sok mindent tanítanak nekünk arról, hogy ők fajként spirituálisan hogyan fejlődtek.
Most 800 mérföldes (1300 km-es) anyahajókon utaznak, amelyek teljesen önfenntartóak, szabadenergiát használva, ahol teljesen a szülőbolygójuk világát reprodukálják.
Sok andromédai, akik ezeken az anyahajókon tartózkodnak, élnek, halnak, újrainkarnálódnak más életekbe ugyanarra a hajóra, sokan sohasem voltak a szülőbolygójukon.
-19:04-től: Anyahajóik abszolút fantasztikusak… vizet tudnak szerezni az űrből, mert hidrogén mindenütt megtalálható.
Szabadenergiát használnak.
Az anyahajón belül mérföldek százain át parkok találhatók tavakkal, erdőkkel, ligetekkel, ahol élelmiszert termesztenek.
Gyümölcstermesztők, gyümölcsöket esznek.
Amikor a felfedezőcsapataik vagy tudósaik más helyekre mennek az űrben, tehát elhagyják az anyahajójukat, apró zöld tablettákat visznek magukkal, ez az ő táplálékuk, ami nagyon tápláló és jóllakottá teszi őket.
Naponta egy tabletta elég nekik.
Az andromédaiak átlagos élethossza földi időben mérve 2700 év.
Néhányan közülük kétszer annyit élnek.
-20:23-tól: Amikor a földönkívüliek elhagyják a fizikai testüket és visszaszületnek, a születési folyamat során visszaemlékeznek arra, hogy kik ők.
Nincs spirituális vakságuk, amivel nekünk szembe kell néznünk a Földön.
DNS-ük kilenc szálú, és nem kettő, mint nekünk.
A telepátiát használják.
Ha mindannyiótokat elvinnélek az anyahajójukra és belépnénk az egyik parkjukba, sok embert látnánk ott, de egy hangot sem hallanánk, kivéve a madarakat, rovarokat és az állatokat.
Nem lenne hang, mert mindenki telepátiával beszélget egymással.
- 22:24-től: Az andromédaiak színes fényt és holografikus eszközöket használnak a gyógyításhoz.
Nem arról van szó, hogy ők betegek lehetnek, de időnként néhány tudósuk, akik kint vannak a világűrben, akik egy üstököst vagy egy kvazárt kutatnak, balesetet szenvedhetnek.
Ebben esetben pedig meg kell gyógyítani őket.
Az egyik dolog, amit ekkor csinálnak az az, hogy van egy kamerájuk, ami a legfigyelemreméltóbb dolog, amit eddig láttam.
Ez a kamera lefényképez téged, majd kiveszik a fényképet. A fényképen a te képed van a fogantatásod pillanatától kezdve a jelen pillanatig. Az egész életed rajta van.
Tegyük fel, hogy rákban szenvedsz, ekkor azt csinálják, hogy kivágnak egy részletet ebből a fényképből, ahol a tested a legjobb formában van/volt valamikor, a többi képi részt pedig eltávolítják, majd fogják ezt a fényképrészletet, ahol az egészséged épp a legjobb állapotban van, kortól függetlenül, és beteszik ebbe a kamerába, végül kivetítik ezt a holografikus képet a testedre, így pillanatok alatt meggyógyulsz!
Ennyi az egész!
31:00-tól: 1964-ben Illinois-ban éltem, ekkoriban minden nyáron felmentünk Michigan északi részére családi összejövetelekre, piknikre, hogy egy hétig jól érezzük magunkat a nagymamámnál.
1964 augusztusában történt. Egy napon ott mi gyerekek úgy döntöttünk, hogy kimegyünk a mezőre bújócskázni. Magas volt ott a fű sok fával. Közben a szülők beszélgettek.
Találtam ott egy jó búvóhelyet. Lefeküdtem a fűbe és elbújtam, és amikor ott felébredtem, már alkonyat volt…
Nos, velem azt történt, hogy amikor elaludtam, rögtön felébredtem egy asztalon, amelyen feküdtem.
Egy nem túl erős fénnyel megvilágított szobában voltam, ahol elég meleg volt. Az asztalon abban a ruhában feküdtem, amiben nem rég még bújócskáztam.
Egy nagyon alacsony férfi állt az egyik oldalamon, egy nagyon sápadt bőrű, nyilvánvalóan nagyon öreg volt, és egy nagyon magas, 210 cm-s fiatal férfi, világoskék bőrű a másikon, fizikailag tökéletes megjelenéssel.
Csak annyit mondhatok, hogy rögtön felismertem, kik ezek a férfiak, nem féltem tőlük, rögtön megszerettem őket…
és hogy találkoztam velük, az volt az oka, hogy a családom leszármazási vonala hozzájuk kapcsolódik, és az a történet, amit később meséltek nekem, arról szólt, hogy 62.000 évvel ezelőtt itt a Földön egy misszióban vettem részt, de belekeveredtem egy csetepatéba, mely két idelátogató földönkívüli faj között folyt, de ők megöltek engem és a testemet megsemmisítették, ami miatt a Föld reinkarnációs ciklusába kerültem.
A kisebbik ember neve Vissaeus volt, több, mint 4300 éves volt, a másikat Morenae-nak hívták, aki 1700 éves volt.
Vissaeust nagy bölcsnek tartották a saját világában a tudása és tapasztalata alapján.
Nos, kaptam tőlük egy fémes sapkát. Tetején volt egy lyuk.
Amint a fejemre tették, felemeltek az asztalról, és a szoba falai képernyőkké alakultak át.
Számos életfilm jelent meg rajtuk, a saját inkarnációim, a mindenségben nagyon sok életformával.
Amikor kezdett véget érni ez a kapcsolat, talán több óra is eltelhetett, azt mondták, hogy ideje visszatérnem, ám én nem akartam visszajönni. Nem azért mert nem hiányzott az anyukám és a testvéreim, hanem azért, mert tanulni akartam.
És az egész nézőpontom azonnal megváltozott, mikor visszajöttem…
anyám nem fogadta jól az elbeszélésemet, mikor elmeséltem neki, hogy mi történt velem…
egy hónappal ezután az anyám és az egyik húgom autóbalesetben meghalt… és akkor valóban minden megváltozott.
Egy évvel később, mikor 9 éves voltam, újra láttam a két andromédait, és dühös voltam rájuk, azt mondva nekik:
„Miért nem védtétek meg, miért nem mentettétek meg őket?”
De ők nagyon nyugodtan azt válaszolták: „Édesanyád ezt a spirituális utat választotta, nem avatkozhattunk közbe.”
- 44:15-től: 1987-1988-1989-ben sok kapcsolatfelvétel volt köztünk.
Ekkor sokat tanítottak nekem a Föld történetéről.
Többek között ekkor kíváncsiak voltak arra is, hogy mi a véleményem a pénzről.
Amikor kifejtettem az álláspontomat és vége lett ezeknek a kérdezéseknek, Vissaeus rám nézett, és telepatikusan azt kérdezte:
„Miért kell fizetni azért, hogy egy olyan bolygón élj, amelyen megszülettél?”
Egyetlen földönkívüli civilizáció sem használ pénzt! Senki!
-50:14-től: Abban a kiváltságban volt részem, hogy 1989-ben három hónapot, pontosabban 92 napot tölthettem az egyik andromédai anyahajón.
Viszont földi időben mérve csak 18 percet voltam távol.
Az időutazás nagyszerű dolog… soha nem fogsz elkésni egy találkozóról! (Nevetés)
Abban a három hónapban lehetőségem volt megismerni a társadalmukat, megfigyelni őket.
Mégis inkább egy kísérleti nyúl voltam, mivel sokan közülük képesek voltak megfigyelni engem és látni a gondolataimat, mivel akkoriban az anyahajón lévő gyerekek, de a felnőttek is sokat tanultak a mi világunkról.
51:25-től: Anyahajóik rendkívüliek. 1300 km-es hosszúságban középen minden szinten erdős-parkos területek találhatók rajta.
Ám csak az anyahajó fizikai megjelenése 1300 km-es nagyságú! Vagyis csak külső részén kell figyelembe venni a fizikai törvényeket, amikor belép abba a dimenzióba.
Vannak kisebb felderítő hajóik is (ufók), amiknek az a szerepük, hogy más földönkívülieket és kontaktokat felvegyenek, ezek 9 méter átmérőjűek, de belülről más fizikai törvények vonatkoznak rájuk… mert abban a pillanatban, hogy belépsz ezekbe a járművekbe, szó szerint egy másik dimenzióban vagy.
Így ott a fizikai létednek változásokon kell keresztülmennie.
Adtak nekem egy övet, melyet viselnem kellett, hogy összetartsa az atomjaimat, molekuláimat, sejtjeimet, így szó szerint egy gubószerű energiatér alakult ki körülöttem, amely miatt az ottani ötödik denzitásban nagyon jól éreztem magam.
Fizikailag ekkor nem csak könnyebbnek, de magasabbnak is éreztem magam.
Több energiám volt, pedig aludnom kellett volna, mert mi ugyan egy 24 órás ciklusban vagyunk, de ott egy nap majdnem 31 földi napnak felel meg.
Sok andromédai azért aggódott, hogy nem vagyok jól, mert mindig szundikálnom kellett.
Másrészt az andromédaiaknak a Földről kellett élelmiszert szerezni részemre, beleértve még a vizet is, mert nem tudtam megenni a gyümölcsüket, túl sok oxigént tartalmazott. (Megjegyzés: minél magasabb a denzitás, annál lazább az anyag, annál több oxigént tartalmaz.)
És ugyanez a volt a helyzet a vízzel is.
Egyszer eljöttek értem, és volt náluk azok a kis zöld tabletták, ezt eszik akkor, mikor távol vannak az anyahajótól… megkértem őket, hogy én is megkóstolhassam… végül Morenae letört egy kis darabot, amit elvettem és megrágtam, olyan íze volt, mint a fűnek vagy szénának, és azonnal jóllakottnak éreztem magam, de alig telt el néhány perc, nagyon rosszul lettem és elkezdtem hányni.
Morenae azt mondta, azért lettem rosszul, mert az ételeikben túl sok oxigén van.
- 55:50-től: Szóval anyahajóikon vannak ezek az erdős-parkos területek, mindféle növényi és állati élettel.
Mivel ők az ötödik dimenzióban vagy denzitásban vannak, az ottani növényi és az állatvilágban olyan színek vannak, amiket nem tudok leírni… de ettől függetlenül hihetetlenül szépek.
Nem használnak járműveket ezekben a parkokban, hanem vannak ott olyan vonatrendszereik, amik nem adnak ki hangokat, nincsenek motorjai (Megjegyzés: valójában maglev-szerű vasutak.)
A parkok mellett vannak a lakóegységek is…
Ezekbe a parkokba egész Tokió beleférne... és ami még ennél is legnyűgözőbb, hogy a Napot látod, ahogy egy egész napi ciklust leír feletted: reggel-délben-este, minden nap újra és újra, úgyhogy nem tudod, hogy egy bolygón vagy-e, vagy egy anyahajón.
58:14-től: Olyan könnyű itt elfelejteni mindent, mert mindenki olyan segítőkész, nincs ítélkezés, mindenki abszolút tiszteli a másikat; nincs stressz… sokszor voltam úgy, hogy nem akartam visszajönni.
