Elizabeth Klarer (1910-1994) az 1983-as wiesbadeni német DUIST-konferencián mondott beszédének kivonata
Elizabeth Klarer akkor már második alkalommal látogatott el Németországba, először 1975-ben ment el, de 1983-as 13. DUIST konferencián (Deutsche Ufo/Ifo STudiengesellschaft) tájékoztathatott arról, hogy abban az évben, 1983-ban, találkozott a fiával, akit 1959-ben a Proxima Centuri-rendszer Meton bolgóján szült meg.
"Mint tudják, az Akonnak (Elizabethnek a Meton bolygóbeli párja) most nagyon nehéz elérnie a Földet, kivéve néhány nagyon távoli, elszigetelt területet. Bizonyos régiók megközelíthetetlenek, mivel tisztán katonai jellegűekké váltak, az oroszok és az amerikaiak megszállták őket. A katonai műveleteik az űrben szörnyűek! Ijesztő dolgok történnek odafent. Tehát komoly problémával nézünk szembe. És egészen biztos, hogy galaktikus barátaink megpróbálják elkerülni az ilyen helyzeteket. Semmit sem tehetnek ennek a katonai felvonulásnak az ellensúlyozására, mivel ők megfigyelőként jönnek ide, miközben mi, földi emberek egy nagyon veszélyes játékot játszunk! Azonban harmóniában kell élünk a természettel, egységben a kozmosszal egy sokrétű kölcsönhatásban, ez a fény titka! Az emberiség pedig nem tud elszakadni ettől az egységtől, még ha akarna, akkor sem!
1956. április 7-én landolt először Akon a Földön, és erre a dátumra mi folyamatosan megemlékezzük. Gyakran megyek a Draken-hegységbe (Dél-Afrika), hogy újra átéljem azt az emléket, életem legcsodálatosabb, leghihetetlenebb élményét, és ez a mai napig így van, mert ez az élmény teljesen megváltoztatta az életemet.
1983. április 17-én Akon ismét leszállt, ezúttal a "Repülő Csészealj-dombon", ahogy a dombot ma nevezik, Dél-Afrika Natal tartományában. Egy kicsit távolabb landolt, és legalább négy vagy öt gazda a környéken látta a járművet leszállni. Későre járt, mire a fiam, David elvitt oda (Elizabeth földi fia földi apától..). Az út erre a Csészealj-dombra több órát vesz igénybe az autóval Johannesburgból.
Ayling (a Metonon született fia) addigra magasabb lett, mint az apja, és nagyon jóképű volt! Öröm volt órákon át kettesben lenni veke. Amikor Akon űrhajója felszállt, lassan vízszintesen elrepült egy "Nottingham Road" nevű autópálya felé. A jármű nem tűnt el egy villanással, mint korábban. Két ember látta Akon ufóját az autópályán a felszállás után, majd jelentették az észlelésüket a sajtónak. Addig az egész ügy ismeretlen maradt a sajtó számára. De ezt követően megnőtt az észlelések száma Natal régióban.
Amikor körülbelül két évvel ezelőtt (1981) leszállt, egy másik területre mentünk a Natal-hegységben. Két évvel ezelőtt a fiam, David, szintén elvitt autóval a Cathkins-fennsíkra, de a katonaság az egész területet megszállta. Sok helikopter volt ott. A dél-afrikai légierő legalább nyolc helikopterrel volt jelen, ami mély benyomást keltett. Ezek a helikopterek leszálltak, és a legénység éppen ellátmányt és felszerelést készült szállítani a fennsíkon lévő kőkunyhóba, amiről biztosan olvastatok a könyvemben. Úgy tűnik, ezt a kőkunyhót katonai táborrá akarták átalakítani. Amerikai összekötő tisztek, azaz amerikai katonai személyzet vezették őket. Félúton a fennsík felé egy amerikai tiszt észrevett, hogy megpróbálok elbújni. Megtalált, és azt mondta: „Tudtam, hogy itt találjuk!” Megparancsolta, hogy semmit se beszéljek vagy írjak róla. Ugyanez történt egyébként 20 évvel korábban is. Egy bizonyos Petersen ezredes, akkoriban az Egyesült Államok pretoriai attaséja, gyakorlatilag ugyanezt akarta tőlem. Amint láthatjátok, minden oldalról nyomás alatt vagyok a Földön. Az amerikaiaktól és az oroszoktól is. De a dél-afrikai hazámban élő emberek segítenek nekem.
Az univerzum egy hatalmas, többdimenziós hologramra hasonlít, amely a normális tér-idő kontinuumonkon kívül létezik. Egy fényuniverzum, ahol minden részecske harmonikus mozgásban van és kölcsönhatásban van egymással. Minden űrhajó egy gravitációs gépezet, ami magával viszi teljes környezetét, ami azt jelenti, hogy ugyanolyan kényelmesen fogod érezni magad benne, mint itt ebben az előadóteremben. Az űrhajó teste tiszta fényenergiából áll, amely fizikai anyaggá sűrűsödik. Az űrhajót kizárólag egy kis vezérlőkonzol irányítja, összesen öt gombbal. Ennyi az egész. Amikor először vittek repülő csészealjjal a "Naprendszerünkön túlra", Akon azt mondta, hogy "üljek le, lazítsak, és csak gondoljak az utazásra". Amikor egyik csillagrendszerből a másikba utazom, pontosan tudnod kell, mi történik az űrhajó belsejében.
És hirtelen tudtam, mi történik. Ez természetesen módon lett világossá, hogy hogyan használja az űrhajó a kozmikus energiát, hogy azonnal eljusson A pontból B pontba a tér/idő fénygeometriáin belül. Az elme az emberi test legfontosabb része. Rajta keresztül szerezhetünk ismereteket mindarról, ami a teremtésben történik. És megértettem, hogyan mozog az űrhajó, és hogyan termel kozmikus energiát.
A legközelebbi csillag, a Proxima Centauri, 4,2 fényévnyire van. Ez galaktikus léptékben mérve egyáltalán nem nagy távolság. Akon és Ayling jelenleg a Lyra csillagképben, a Vega csillagrendszerben tartózkodik. A Vega csillag fiatalabb a Napunknál és Akon és Ayling az ottani tudósokkal együttműködve most azon dolgoznak, hogy javítsanak a Vega csillagrendszer körülményein. Egy kis időt fognak erre a feladatra szánni. A Vega mindössze 26 fényévnyi távolságra van, ami gyerekjáték egy fénysebességnél gyorsabb űrhajó számára.
A „repülő csészealjak”, a fénynél gyorsabban haladó csillagközi űrhajók úgy jönnek létre, hogy az űrből származó tiszta fényenergiát fizikai anyaggá sűrítik. Az űrhajó a természet másolata, és magával viszi saját bolyója fizikai paramétereit. Akon faja harmóniában él a kozmosszal. Ahonnan Akon származik, az élet, a szokások és a gondolkodásmód gyökeresen eltérnek a földiektől. Erős, hajthatatlan vasakarattal rendelkeznek, hogy segítsenek ezen a bolygón, különben katasztrófa lesz. Ezért jönnek ide megfigyelni minket, de nem kerülhetnek túl közel, mert az emberiség a Földön agresszív és bármikor kész ölni. Sajnálom, hogy Akon nem jöhet az északi féltekére, ebbe a régióba az űrhajójával, mert az nagy veszélyt jelentene számára.
Az elektromosság az élet alapanyaga. Mindannyian elektromágneses lények vagyunk. Gyermekeink jövője, fejlődésünk érdekében ki kell használnunk a „kozmikus energiát”. Ez az egyetlen módszer bolygónk túlzott kizsákmányolásának megállítására, különben a Föld egyszerűen meghal. A gravitáció leegyszerűsítve a fény egy másik frekvenciája, impulzushullámok a galaxisunk középpontjából. Akon fény-űrhajója gyorsabbak a fénynél. Az űrben nincs sebességkorlátozás. Mindent fényből építenek és építenek és alkotnak. Nincs más, csak a fény! És most meg kell keresnünk ezt a „Galaktikus Istent”, és tudatosítani kell, hogy egyek vagyunk az egésszel!"
