Elhallgatott tények

 

Ma 57 éve, 1956. október 12-én történt, hogy Narcisio Genovese és 98 fős tudós csapata három saját-készítésű ufójukon a Mars fővárosába látogatott az ottani szellemi vezetők meghívására.

Nos, ezt az elhallgatott világtörténelmi tényt ( mely bizony nem kis lépés sem az embernek, sem az emberiségnek... ) néhány korábbi cikkünkben már közöltük, éppen abból a célból, hogy végre magyar nyelven is értesüljön az a néhány őszinte szellemi kereső, aki minden különleges bizonygatás nélkül is fel tudja ismerni a szív ( a lélek ) feléledt intuíciója által egy hír igaz vagy hamis voltát.

Mert képzeljük csak el : ha az utóbbi 60-70 évben semmi más hamisságot sem tettek a volna a hivatalos körök az űrkutatás terén, csak ezt a Mars-látogatást hallgatták volna el, már akkor is olyan égbe kiáltó igazságtalanság érte volna az emberiséget, már akkor is évtizedekkel vetette volna vissza az emberiség fejlődését, hogy a kozmikus törvények miatt ilyen elhallgatás-projektben résztvevő minden egyént azonnal le kellett volna tartóztatni és a galaxisunk speciális börtönbolygóira kellett volna szállítani... ( bár ami késik, nem múlik )

Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy ez az 57 évvel ezelőtti esemény ténye túlságosan konkrét ahhoz, hogy nem csak a hivatalos, de az alternatív kutatók számára is hihető legyen!

Ám hivatalos kutatókra most nem érdemes időt vesztegetni, mivel hivatalos tudományos kutatás valójában nemlétezik, csak megmerevedett dogmákat citáló agybeteg materialista zárt papi kaszt túlélési trükközéseit láthatjuk pl. oly fiktív díjak kitalálásával, mint a Nobel díj - ellenben az alternatív kutatók állandóan nyüzsgő látszattevékenysége nagyon is le tudja kötni egy ideig a szellemi keresők és csillagmagok figyelmét, és ezen utóbbi kutatók előadásait a keresők az alternatív csatornákon napi kábítószerként veszik magukhoz.

Természetesen minden rokonszenvünk az őszinte alternatív kutatók iránt, akik időt, pénzt és fáradságot nem kímélve az igazságot kutatják vagy az emberiség valódi fejlődését segítik különböző találmányokkal, ám mégis meg kell állapítanunk, hogy itt és most Magyarországon az alternatív kutatás még nem igazán rendelkezik olyan mélységgel, mely segíthet az alternatív kutatóknak abban, hogy végre ők is átlépjenek azon a vörös vonalon, amelyen túl az eddig csodának, mesének vagy sci-finek nevezett világ hétköznapi realitásként várna rájuk.

Ez azért van, mert a legtöbb magyar alternatív kutató alapvetően hasadt személyiség; nem tudatilag hasadt, csak lelkileg, azaz a legtöbb még az álrendszerváltás környékén természettudományokban jártas értelmiségiként kezdett érdeklődni az alternatív tudományok iránt. Ám a hivatalos természettudományoktól még nem tudtak teljesen megszabadulni, mivel néhány dogma még mindig alapvetően meghatározza a világlátásukat, hogy meddig tudnak elmenni, hogy mi az a realitástartomány, amelyet még el tudnak fogadni.

Nem kell tehát nagy jósnak lennünk ahhoz, hogy megállapítsuk: Narcisio Genovese története még teljesenkívül van a magyar alternatív kutatók realitástartományán, mivel

1. nem számoltak le 100%-osan a materialista természet- és társadalomtudományos szemlélettel éppen azért, mert,

2. egisztenciálisan még kötődnek egy vékony szállal a régi világhoz, ezért

3. állandó kiegyezést keresnek, amely miatt

4. sohasem jelenhet meg náluk valódi új eredmény, csakis az elméleti fecsegés szintjén, amely nem más, mint kábítószer - ezzel a kör bezárult!

És megmondjuk azt is, hogy mi az a fő tabu, mi az a határ, amelyet még a magyar alternatív kutatók semképesek átlépni: Naprendszerünk valódi szerkezetének a megértése, a hivatalos fizikától, a csillagászattól és a NASA-től függetlenül!

Különösen képtelenek megszabadulni a fiktív newtoni tételek blöffjétől, holott az einsteini idiotizmus már sok kutató számára céltábla lett, de valahogy az alternatív előadásokban mégsem lehet hallani, hogy a Naprendszerünk bolygói valójában egészen másképp néznek ki, és teljesen más viszonyok vannak rajta még 3D-ben is, mint azt a NASA 1958 óta nekünk bemutatni igyekszik.

Pl. hány internetes vagy egyéb előadáson lehetett látni/hallani, hogy a Holdon egyáltalán nem 1/6 a gravitáció??? Vagy hogy a Mars és a Vénusz ma már dogmává merevedett paramétereit a hatvanas évek elején ( az első bolygószondák indítása előtt! ) egy Carl Sagan nevű fiatalember, egy Donald Menzel ( M-12-es ) csillagász tanítványa találta ki???

- Bizony túl fájdalmas lenne annak a beismerése, hogy eddig 100%-os hazugság-mátrixban éltünk, és ezzel még az alternatív kutatók sem mernek szembenézni, ezért kelnek és fekszenek nap mint nap féligazságokkal, a NASA-képek állandó bámulásával, mert ennek a narkotikuma azt az illúziót biztosíthatja továbbra is számukra, hogy valami fontosat csinálnak.

Ám mi van, ha Narcisio Genovese történe igaz? Mert akkor minden dől! Nem csak a halott NASA-i, Carl Sagan-i Naprendszer képe, de az egész klasszikus és modern fizika is!

Mert a Genovese-csapat egy évtized alatt a külső hatalom minden háborgatása nélkül Dél-Amerikában titkos helyen létre tudott hozni egy teljesen új napenergia-technológiával ( Marconi hagyaték ) működő gömb alakú ufót, mely nagyban hasonlított a Marson rendszeresített járművekre. Ez 1952-ben történt. Ekkor viszont segítséget kaptak éppen a marsi testvérektől, akik nyomon követték Genoveséék tevékenységét, és segítettek nekik tökélesíteni az űrjárműveiket.

 

 

Az első konkrét marsi ufóflotta-látogatás a Genoveséék titkos bázisán pedig 1955. december 16-án történt.

 

 

Majd 1956. október 12-én maguk Genoveséék indultak el három saját gömbufójukkal, a Hold érintésével, a Mars fővárosába, Tanioba.

 

 

 

 

Genovese 1958-ben megjelent spanyol nyelvű 'Yo he estado en Marte' ( A Marson voltam ) c. könyve így írja le az 1956. október 12-i Marsra érkezésüket :

 

 

"A bolygó összes lakosát értesítették a jövetelünkről és vártak minket. A Mars fővárosa, Tanio egy széles síkság középpontjában feküdt, a bolygó legkiterjedtebb síksága centrumában. Itt a Marson az űrhajók leszállási helyeit a kapcsolat területeinek nevezik. A kapcsolatnak az a területe, ahol leszálltunk, körülbelül 5 négyzetkilométer kiterjedésű volt és akkor ténylegesen parkoló űrhajók sokaságával volt beborítva, melyek végig tökéletes rendben sorakoztak. Ám azon űrhajók száma is meghaladta az ezret, akik a fogadásunkra a levegőben elébünk jöttek. Sokan közülük a város más területein szálltak le. Nem kevesebb, mint százezer marsi ember jött ki megnézni az érkezésünket és egy óriási félkörben vártak minket. Az alakzat közepén rangos egyéneknek egy csoportja állt, akiket egy díszőrség vett körül.

 

 

Űrhajónk mintegy 50 méterre landolt a fogadóbizottságtól, mögöttünk más űrhajók is leereszkedtek, akik minket kísértek végig a Földtől a Holdon át egészen idáig a Marsig. Tage ( ejtsd : Tádzse. egy marsi, aki Genovesééket kisérte ) szállt ki elsőnek az űrhajónkból, és ahogy alakja felegyenesedett, máris az ismert üdvözletet küldte a vezetőségnek. Ugyanígy tett őt követve az egész marsi személyzet is.

Majd Tage visszajött az űrhajónk belsejébe és minket is arra kért, hogy szálljunk ki. Közben a középen álló három marsi vezető elébünk jött. Mi pedig megálltunk előttük és üdvözöltük őket, majd e három ember előtt tiszteletteljesen meghajoltunk. Közülük Logare volt a legfőbb politikai , Sunina a legfőbb vallási és Sarinu a legfőbb kulturális vezető. Nekik marsi elnevezéssel „Nose” rangjuk volt, amely megfelel a mi helytartói vagy kormányzati vezetői elnevezésünknek.

Utána kilenc csodálatosan szép leány elkápráztató ruhákba öltözve jött oda hozzánk és átnyújtottak nekünk a marsi rétjükről szedett színes és illatozó virágcsokrokat. Ezután haladéktalanul elindultunk egy pompás kisérettel a kormányzati szálláshelyünk felé. Odaérkezve elkápráztatóan díszes szálláshelyiségekbe vezettek be minket, melyeket az itt tartózkodásunkra készítettek elő, majd magunkra hagytak.

Közben Tage emberei gondoskodtak az űrhajóinkról és a személyes dolgainkról is. Tage pedig még meglátogatott minket, és jó pihenést kívánt nekünk."

 

És talán nem véletlen, hogy Genovese Kolumbusz 1492. október 12-i partra szállása világtörténelmű jelentőségével hozta párhuzamba az ő 1956-os Marsra szállásukat!