Eljött az ideje, hogy szembesüljünk azzal a ténnyel, hogy 2012. évi és az ezután következő kozmikus események elsősorban nem a külső történésekről szólnak, hanem nagyon is az ember saját belső kozmoszának alapvető megváltozásáról : a régi összeomlásáról és az új megszületéséről!
Az utóbbi évezredekben ugyanis az emberiség egy olyan illúzió-világegyetemben élt, ahol az események látszatra egymástól függetlennek tűntek, éppen azért, mert ezt érzékelte!
Vagyis egy kiürült, merev, szilárd, elkülönített világegyetemet érzékelt ezen a nagyon alacsony rezgésszinten, ahol a kozmikus energiák csak állóhullámok alakjában jelennek meg, a ( nem létező ) anyag stabilitás-illúziójában.
Azt viszont évezredeken át eltitkolták a tömegek elől, hogy ezt a lepusztult világegyetem-illúziót mi okozza?
Mert nem valami külső dolog a hibás, és az érzékszervekkel sincs önmagában baj!
Hanem egy nagyon is alapvető belső lelki tényező torzítja el az emberi érzékelést : a félelem!
A mai emberiségnél ugyanis a félelem a legfőbb motiváló tényező, amely felülír minden más érzést, még a szeretetet is!
És ezzel egyből a mai ( hamarosan véget érő ) sátáni világrendünk lényegére is rátapintottunk, mivel minden negativitás, minden emberi tragédia, minden kifejezhetetlen nyomorúság évezredek óta ebből a domináns, sőt őrületté fajuló félelemérzésből magyarázható!
A félelem-központúság pedig azt jelenti, hogy a lét azonnal lefokozott állapotú lesz, az érzékelés pedig azonnal hozzáigazodik.
Az ember ilyen állapotban egy sötét, hideg, kiürült világegyetemet fog érzékelni, mely természetesen a saját, félelem miatt elsötétült aurikus mezejének a tükörképe!
Mert ahogy fenn, úgy lenn, és amiképpen kint, úgy bent - hogy most már végre mindenki számára világos legyen, hogy mire is utal a prehisztorikus Egyiptom ( kb. Kr.e. 13.000.-től - 10.000 -ig ) megalapítója és piramisépítője,Toth, azaz Hermész Triszmegisztosz ezekkel a híres szavakkal!
Mert a félelem miatt csökkent le az emberi érzékelés olyan szűk spektrumra, hogy csak az elkülönült, anyagszerű állóhullámok illúzióját érzékeli, miközben az anyagi formák közötti finomanyagi kapcsolatokat figyelmen kívül hagyja!!!
Elsősorban az éterkapcsolatokat, melyet egyébként most is, nappali tudatosan is lát az ember - de csak akkor persze, ha hajlandó lenne egyszer komolyan venni a nem fókuszált látásából nyert képeket!
Az emberiség utolsó, több, mint 300 éve a materializmus kora volt ( amihez hozzá kell tenni, hogy az egyházi dogmatika idealizmusnak hazudott materializmusa volt mindehhez az évezredes dögletes "táptalaj" ).
Ekkor matematikailag lerögzítették, azaz a tudatot végleg béklyóba verték egy tudattól független, kegyetlen és kiszámíthatatlan világegyetem illúziójával.
A nagy francia forradalom ( amely sem nagy, sem francia nem volt ) aztán megszülte ennek a világnézetnek az első szörnyszülötteit - melyet viszont az európai értelmiség érző lelkű és emberiségért aggódó része azonnal érzékelt és megpróbált ellen-ideológiát felállítani a terjedő materialista pusztítással szemben.
Ez volt akkor a romantika, mely főleg a művészetek révén próbált hatni.
És meg kell mondani, hogy a 19. századi romantika, mely még az 1800-as évek végén is hatott, az emberiség spirituális ébredésének az előkészítésében rendkívül nagy szerepet játszott, amely még kezdetben kamaszos középkor-romantikával és kalandregényekkel indult, de végül hamar túllépte a durvaanyagi tudatossági szintet.
Azaz újra felfedezték az éterkapcsolatokat, a világmindenség egyetlen, mindennel összefüggő érző, tudatos testét!
( Én és Atya/Anya Egyek vagyunk! )
Ennek az egység-érzésnek az újra-felfedezését fejezi gyönyörűen pl. Charles Baudelaire Kapcsolatok c. szonettje is :
"Templom a természet: élő oszlopai
időnkint szavakat mormolnak összesúgva;
Jelképek erdején át visz az ember útja,
s a vendéget szemük barátként figyeli.
Ahogy a távoli visszhangok egyberingnak
valami titkos és mély egység tengerén,
mely, mint az éjszaka, oly nagy, és mint a fény,
egymásba csendül a szín és a hang s az illat.
Vannak gyermeki húst utánzó friss szagok,
oboa-édesek, zöldek, mint a szavannák,
- s mások, győzelmesek, romlottak,gazdagok,
melyek a végtelen kapuit nyitogatják,
mint az ámbra, mosusz, tömjén és benzoé:
test s lélek mámora zeng bennük ég felé."
Vagy a festészetben az "őrült" Van Gogh képein is határozottan felismerhetők kozmikus éter-kapcsolatok :
( És Van Gogh valójában azért volt "őrült", mivel éter-látással rendelkezett, ez viszont még spirituális ébredése előtt veszélyes dolog, mivel mélyebben bele tudott látni az emberi lét nyomorúságba, azaz minden materialista tömeg-embert körülvevő aurikus ego-páncél iszonyatának és szeretetlenség-sugárzásának az érzékelésébe! )
Ugyanakkor Van Gogh képein az is jól látszik, hogy érzékelte : a növényvilág közvetlenül a kozmikus csillagerőkből kapja az életenergiákat! - Imé, ez a bölcsesség! ( Ilyen tudattal olvassuk el még egyszer Baudelaire Kapcsolatok versének kezdő sorait! )
Hol volt ehhez a fontos felismeréshez képest 19. századi gőgös, önhitt természettudomány?
Sehol!
Sőt, éppen abban az időben, 1887-ben, mikor Van Gogh az életműve legfontosabb képeit festette, Michelson-Morley kísértettel azt akarta a finánctőke által szponzorált hivatalos tudomány bebizonyítani, hogy nincs is éter, amely rögeszme aztán szabad utat engedett olyan kóklernek is, mint Albert Einstein, aki folytatta a fénysebesség-korláttal a tudat röghöz kötésének newtoni hagyományait.
Na, ennek lesz vége egyszer s mindenkorra 2012-ben, vagyis itt és most!
A tudat megszabadul a korlátozott szemléletmódjától, felfedezi, hogy nem halott, hanem egy nagyon is dinamikus világegyetemben él, amely mindig a tudatának megfelelő képet tükrözi vissza, mégpedig azonnal!
2012-ben, meg azután is, épp azért fog változni oly dinamikusan az egész kozmosz körülöttünk, mert már kollektíve mi is elfogadtuk - a sok szenvedés-tapasztalat miatt -, hogy változni fogunk, mégpedig alapvetően, mivel a félelem helyett most már csakis a szeretet lesz számunkra az egyetlen motiváló tényező!
Úgy legyen!