A második látogatás a Logo bolygón
John megpróbált a lehető legtovább aludni, hogy a teste a lehető legkipihentebb és energiával telibb legyen. Ezért nem sietett felkelni. Reggelije tejjel leöntött, bőséges teljes kiőrlésű gabonapehelyből állt. Reggeli után John elindult egy sétára az erdőben, hogy mentálisan felkészüljön az esti találkozóra. Délután üzenetet hagyott Jeannak, hogy nem szeretné, ha másnap reggel zavarnák. Este felolvasott néhány bekezdést János evangéliumából, majd meditációt folytatott a Bhagavad gítából.
John lefeküdt az ágyra, ellazította a testét, koncentrálni kezdett, és lassan mély meditációs állapotba került, ahol Avu várta. Együtt repültek a Kozmoszon keresztül, és Avu rámutatott néhány bolygóra, melyeken különböző életformák voltak, ahogy elhaladtak mellettük. Egyes bolygók körül űrállomások keringtek, másokon az élet kezdetei az életet adó plazma lassú mozgása révén jelentek meg, amely az egész bolygót áthatták. Most, még jobban, mint az első repülésen, John rájött, mennyire tele van élettel az egész Univerzum. Az egész hatalmas kozmikus mindenségnek nem lenne értelme létezni, ha nem lenne tele élettel.
Egy idő után feltűnt a Logo bolygó kékes-rózsaszín fénye, majd mindketten a könnyű légkörébe merültek le. Mint korábban, most is a Kozmikus Bölcsesség Templománál landoltak. John lelke jól érezte magát, miután visszatért egy már ismert helyre és egy nagyon kellemes környezetbe. Avu nem akart időt veszteni, ezért azonnal megkezdte a Logo bolygó következő körútját, és mint legutóbb, átvette az idegenvezető szerepét.
„Most elrepülünk, hogy megnézzük az oktatás és a tudomány épületeit, ahol az emberek az intellektuális tudásukat szerzik, és amelyek az egész bolygón megtalálhatók” – közölte Avu John lelkével. Ezzel ismét szárnyra kaptak a John számára már ismerős terep felett, amelyet alacsony házak és ragyogó, vibráló táj borított. Rövid idő múlva egy park közelébe értek, amelyben néhány nagy épület állt, melyeknek fehér színét a reggeli napsütés fényei kiemelték. A park bejáratánál szálltak le, ahol hosszú, tógaszerű ruhába öltözött diákok és tudósok sétáltak a kékeszöld ösvényen az egyik épületből a másikba. Minden épületnek ívelt fala és széles bejárata volt lépcsőkkel és fenséges fehér oszlopokkal. Az épület egyes részei kerekek voltak. Ez a forma békét, egyfajta pihentető és meditatív energiát teremtett. Egyes helyeken az épületek teteje prizma alakú volt, mint a piramisok, ami koncentrációs és akarati energiát teremtett.
Avu egy olyan épülethez vezette Johnt, amely nagyobb volt a többinél, hosszú lépcsősorral és gazdag oszlopokkal, amelyeken keresztül számos ajtó látszott. Miután belépett az épületbe, Avu a folyosó egy kerek fülkéjéhez ment, ahol egy megvilágított tábla lógott. Megérintette a táblát, és ott egy fekete hajú fiatal nő arca jelent meg, akit Avu Munu néven szólított, bejelentve neki érkezését. Rövid idő múlva, miután John alaposan körülnézett a nagy csarnokban, amelynek harmonikus oszlopai és középen egy gyönyörű, díszes erkély volt, Munu megjelent a folyosó lépcsőjén. Magas és karcsú alakja volt, hosszúkás arca fekete hajjal egy földi egyiptomi istennő alakjára emlékeztetett. Rózsaszín köntös volt rajta arany rojtokkal, amely a földig ért. Amikor Munu Avu elé lépett, mindketten meghajoltak egymás előtt. Aztán Munu megfordult és meghajolt John előtt is, aki követte a példáját.
Avu telepatikusan közölte Johnnal, hogy Munu az Intellektuális Oktatás és Bölcsesség Központjainak vezetője. John magában ezt a központot egy földi egyetemhez hasonlította. Munu felvezette őket a széles lépcsőn a következő emeletre, ahol egy nagy terem volt fehér asztalokkal, amelyek mindegyikén egy-egy képernyő állt. Néhány asztalnál különböző korú emberek ültek, és figyelték, amit a képernyőkön mutattak.
„Előhívhatunk egy szöveget” – magyarázta Munu –, „olvasni vagy tanulmányozni. Ha a kívánt szöveg nincs tárolva ennek a könyvtárnak a memóriájában, akkor a diák kapcsolatba léphet a kontinentális könyvtárral, amely minden lemez szövegét tartalmazza, ahol az egész bolygóról információkat gyűjtenek. Így a diákok bármilyen szöveget elolvashatnak, amire szükségük van. Továbbá a diák a képernyőjén megjelenő szöveget elmentheti a saját lemezére, majd előhívhatja egy képernyőn itt a könyvtárban vagy otthon. A lemezeken való tárolás a kép fénysugarainak, valamint a hang legtisztább formájának tárolását jelenti. Ez azt jelenti, hogy az információk tárolása univerzálisan történik a Logo bolygón, így az információ a bolygó minden polgára számára elérhető.”
John azon tűnődött, milyen gyorsan férhetnek hozzá az emberek a Logón található információkhoz. Munu elmagyarázta Johnnak, hogy a kontinentális könyvtár természetesen tartalmazza a bolygó összes lehetséges információját, és lehetővé teszi, hogy a Logó bolygó minden lakója elérje ugyanazt az intellektuális szintet. Ami azt illeti, a Logó bolygó minden lakója azonos szintű iskolázottsággal rendelkezik, ami elősegíti a Logó bolygó polgárainak kiegyensúlyozott intellektuális fejlődését.
Munu a nagyteremből egy kerek terembe vezette őket, ahol Avu és John kényelmes fehér karosszékekbe ültek le. Munu így folytatta: „A Logón filozófiai-spirituális oktatási rendszer van, melynek oktatása gyermekkorban kezdődik. Később gyakorlati képzés következik, amely az Univerzális Törvények módjaival foglalkozik. A törvények megértése összetett, de ha egyszer sikerül, logikus út vezet el a törvények betartásához. Ezért minden törvény bizonyos kozmikus harmóniának van alávetve, amely elv szerint összeállítják őket. A Logón a tanulási rendszer a kezdetektől fogva összetett oktatást céloz meg. Ez azt jelenti, hogy minden olyant, ami összefügg egymással, egészben tanítanak meg, amelyből a következő lépések következnek. (Fordító megj: azaz interdiszciplináris az oktatás van.)
John félbeszakította a beszédet, és megkérdezte Munut, hogy vajon az ilyen lépések nem túl megterhelőek-e a megértéshez és az elsajátításhoz. „A Logón a tanulás koncepciója egyetlen lépés kombinációjaként jelenik meg” – válaszolta Munu a kérdésére. „Ez azt jelenti, hogy a tudást és a kapcsolódó információkat a tanulók egyszerre, egészben kapják meg. A fejlődés olyan, hogy a sok kombináció mindegyike levezethető egyetlen alapvető tudásmagból, amely lehetővé teszi a továbblépést. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a gyermek intellektuális fejlődését gyorsan előmozdítsuk. Ezért evolúciónk átfogó alapja az etikai és spirituális fejlődés.”
Majd Munu Avuhoz intézte a szavait. „Az olyan spirituális mesterek, mint Avu, együttműködnek az intellektuálisan érett tudósokkal, mert soha nem akarjuk, hogy a tudománnyal visszaéljenek.” Avu ehhez hozzátette: „Az ilyen intézkedések önmagukban is nyilvánvalóan hasznosak az egész bolygó fejlődésének előmozdítása érdekében.”
John megkérdezte: „Mennyi ideig tartanak a tanulmányok a Logón, a gyermekkortól egészen a végéig?” „A Logó bolygón az embereket 2 éves koruktól 25 éves korukig képzik, és mindenkinek át kell esnie ezen a tanulási időszakon” – válaszolta Munu a kérdésére. „Ez alatt a 23 év alatt az emberek befejezik életük első szakaszát, felkészítve őket életük hátralévő részére.” Avu folytatta magyarázatát: „A tanulás utolsó öt évében, azaz 20 éves kortól mindenki megpróbálja a tanultakat a gyakorlatba átültetni.” Az utolsó öt év fontos időszak a tanulmányokban, mivel ekkor a diákok az alapvető tudásukat alkalmazzák az életükben, és megpróbálják összeszedni mindazt, amit tanultak, hogy összekapcsolják azt a spirituális élet intenzívebbé tételével, ami a következő konstruktív évek szükséges kezdete. Mint tudod, nincs olyan kor, amikor a Logo-n élőknek ne lenne szükségük folyamatos képzésre. Fontos szerepet kap az elme folyamata is. Az emberek gyermekkoruktól kezdve megtanulnak csendben koncentrálni és meditálni, hogy felébresszék az intuitív tudást. Ezért hangsúlyozzuk a csendet tanulás közben, mert a csendben képesek az emberek megnyílni saját spirituális bölcsességük előtt.
Munu közbeszólt: „Az utolsó öt év a szellem törvényeinek megismerésével telik el. Csak a tanulmányok 25 éves korban való befejezése után készek az emberek egy hivatást elkezdeni és önálló alkotói életet kezdeni.” Egy másik kérdés merült fel Johnban, így azonnal fel is tette. „Ahogyan az első ittlétemkor hallottam, a foglalkozások ezen a bolygón inkább egyfajta küldetést jelentenek, amelyet az ember mások szolgálataként hajtanak végre. Ez azt jelenti, hogy tanulmányaik befejezése után azonnal belépnek a választott szakmájukba?” – Munu azonnal válaszolt neki. „A Logón a szakmát az egyén adottságai alapján választják ki, figyelembe véve azt az irányt és területet, amelyben az egyén adottságai a legerősebbek. Az alapelv az, hogy mindenki olyan foglalkozást válasszon, amelyben képességei a legjobbak és a legharmonikusabbak az életének abban a szakaszában. Minden területen a gyakorlati tapasztalat nemcsak elmélyíti a tudást, hanem új ötleteket és kombinációkat is hoz magával, ami nagyon fontos az egyes érdeklődési területek fejlődése szempontjából. Az új felfedezések az egész bolygó fejlődését előmozdítják, mert minden új találmányt azonnal hasznosítanak az egész Logó bolygón. Azokat a foglalkozásokat, amelyek rutinszerű munkaerőként szolgálnak, többnyire azok űzik, akiknek fizikai munkát kell végezniük, és ezáltal különleges élettapasztalatot kell szerezniük. Majd az egyén fejlődése folytatódik. Ezért változik az ember a munkája tudásának, intuitív megértésének és kreatív erőinek nyitottsága szerint.”
„Most pedig megnézzük a spirituális osztályt, ami minden Intellektuális Oktatási és Bölcsesség Központ része” – mondta Munu, miközben Johnt és Avut végigvezette a hosszú folyosón, a magas, kerek ablakok körül, amelyek abba a parkba vezettek, ahonnan John és Avu jöttek. A folyosó végén Munu ajtókat nyitott egy folyosóra, amelyen kis, különálló szobákba lehetett belépni. Beléptek az egyikbe. A falak kerekek voltak. A mennyezet piramis alakú volt, a falak halványkékek, lágy sárga mintával. Egy nagy fehér vászonra a Kozmosz képe vetült milliónyi csillaggal. A kép előtt egy kis, egyenes hátú kanapé állt. A falakon és a fülkékben különféle ásványok voltak, a szobát pedig kellemes, felemelő illat töltötte be. Munu intett Johnnak, hogy üljön le egy karosszékbe, ahonnan nézhette a fehér vászont. Avu leült a kanapéra, és Munu elkezdte a magyarázatát. „Ez a Spirituális Bölcsesség szobája, ahová minden diák a John által választott karosszék előtt elhelyezett képernyőn keresztül léphet kapcsolatba spirituális mesterével. Ez a tanára a tanulmányai során végig. Ahogy már említettem, a Logo-n való tanulás alapja filozófiai-spirituális, ami már a gyermekkorban elkezdődik, amikor mindenkinek megvan a saját tanára, aki végigvezeti a diákot a tanulmányok teljes időtartamán. Ahogy Avu már mondta, a legfontosabb a tanulmányok utolsó öt éve, amikor a hangsúly az etikai és spirituális gyakorlaton és képzésen van. A tanulmányok befejezése huszonöt éves korban történik. A spirituális mesterrel való kommunikáció ebből a szobából történik. A nap egy bizonyos szakaszában a képernyő segíti a diákot a mesterrel való kapcsolatfelvételben, amely a kérdés-felelek segítségével vezeti őt. Amikor ez a rész befejeződik, a diák csendben leül a kis kanapéra, hogy megnyissa a tudatát.”
John ezen a ponton félbeszakította Munut, megkérdezve, hogy a Föld bolygón milliók által gyakorolt meditációs technikáról beszél-e. Elmagyarázta neki, hogy ez a meditáció teszi lehetővé a földi embereknek, hogy kapcsolatba lépjenek az univerzális tudattal, amelyet a Föld különböző vallásaiban különféle neveken emlegetnek.
„Igen” – válaszolta Munu –, „minden lélek e felé az Egyetemes Központ felé forog. Azok, akik a spirituális mesterek útmutatását követve eljönnek ebbe a Spirituális Bölcsesség szobájába, szintén ezt teszik. Meditáció közben az ember teljes békébe merül. Szükség esetén képek jelennek meg a képernyőn, amelyek serkentik a tanítvány spirituális erőfeszítéseit. Most a Fizikai Univerzum jelenik meg a képen. Máskor gyönyörű tájak, a mennyei világ képei, vagy csak egy ragyogó képernyő látható a tanítvány által választott színekben. Emellett a spirituális mester nagyon gyakran ajánl zenét a napi meditációhoz.”
Munu megérintett egy deszkát a kanapé mellett, amelyen Avu ült, és egy kép jelent meg a képernyőn, lágy, ragyogó fénnyel, amelynek közepéből arany sugarak áradtak. Miután elérték a teljes képet körülvevő kör szélét, visszatértek oda, ahonnan ragyogtak. Avu megkérte Johnt, hogy üljön le a helyére, és elkezdte magyarázni, mi történik. „Ez a fényanyag születésének képe, és a tanuló eljut arra a megértésre, hogy az Univerzum Isteni Középpontja valóban létezik. Ezt a megértést itt a kör megérintésével demonstráljuk. A lélek felébred, és újra visszatér az Univerzum Spirituális Középpontjába, ahonnan eltávolodott. A lelket itt egy kis fénypontként ábrázoljuk, amely a kör megérintése után folyamatosan közelebb kerül ahhoz a nagy ragyogáshoz, amelyből származott. Ez a lélek visszatérését jelenti az Abszolút Fényhez, ahhoz a ponthoz, ahonnan származott, és amellyel ismét integrálódik.”
John, aki teljesen ellazultan ült a kanapén, úgy tűnt, eggyé vált az izzó ponttal Avu magyarázata alatt. A pont eltávolodott a Fényközéppontjától, visszahúzódott, és elkezdte elveszíteni ragyogását, amely azonban soha nem tűnt el teljesen. Minél távolabb volt a pont a Középponttól, annál gyengébb lett a fénye. Azonban a legkülső határain, amikor a léleknek ez az izzó szimbóluma elérte a kört, ami a lélek létezésének hirtelen spirituális megértését, felébredését vagy megértését jelképezte, ez az izzó pont újra megkezdte visszatérési útját az Örök Fény Középpontjába. Minél közelebb ért a Fényhez, annál erősebben sugárzott ki saját tisztasága és fénye. Minél szorosabb volt a kapcsolat e lelket jelképező pont és saját Fényforrása között, annál jobban ragyogott.
Végül, miután a fénylő pont elkezdett mozogni a Középpont állandó fénye felé, amellyel teljesen egyesült, ismét oszthatatlan részévé vált. John maga is megtapasztalta ezt az egységet, amit könnyen nevezhetnénk a lélek feltámadásának vagy örök nirvánájának Istennel való egységben, vagy a lélek misztikus egységének az Istenivel. Úgy érezte, mintha tudata kitágulna és megtelne spirituális fénnyel, amelyben megnyugodott, és így spirituálisan átölelte az egész Univerzumot. Az univerzális kolosszus hatalmas pályáján túl John tudata hirtelen egy csodálatos csendben, az Istenivel való nyugalomban találta magát, ahol minden tulajdonság, szó vagy gondolat nélkül volt. A Spirituális Isteni Középpont fényében pihent az örök MOST, az örök JELEN, és a csendes KÖZPONT tudata.
Egy ragyogó sárga fény jelent meg a képernyőn, tisztán világított, mindenféle mozgás vagy színárnyalat-változás nélkül. John egy ideig teljesen mozdulatlanul és csendben ült, csak a fény tudatát tapasztalta lelkében és lényében. Tudata lassan visszatért abba a szobába, ahol történetesen volt. Avu felé fordult, és azt mondta: „A képernyőn látható kép a tudatosságod szintjeinek megfelelően változott. Tudatosságod szintje színesen tükröződött a képernyőn, hogy láthassuk. Ugyanez a hatás vonatkozik a negatív rezgésekre is, amelyek szintén megjelennek a képernyőn, ahol a színeik láthatók. Örülök, hogy belemerültetek a Fény ragyogásába, és hogy együtt nagy spirituális örömöt tapasztalhattunk meg veletek.”
Munu, aki szintén örült John élményének, intett nekik, és ismét végigvezette őket a folyosón a következő könyvtári területekre. Megmutatta nekik a nagy vetítőtermeket, ahol történelemmel, kultúrával, földrajzzal és más témákkal kapcsolatos dokumentumokat vagy filmeket vetítenek. E vizuális tanulás révén a diákok rövid idő alatt még nagyobb mennyiségű információhoz juthatnak hozzá. Mindig visszatérhetnek ehhez a vizuális információhoz, mivel kis videolemezeken tárolják, amelyeket a diákok bekapcsolhatnak a könyvtárban, vagy elmenthetnek saját lemezükre otthoni használatra. John megjegyzésére, miszerint a Föld bolygón a tanulás könyvekből olvasással történik, Munu azt válaszolta, hogy ez a módszer a Logón is létezett a korábbi időszakokban, de időbeli korlátai és lassú előrehaladása miatt a fejlesztés szempontjából nem bizonyult praktikusnak. „A képek és hangok útján nyert információk gyorsabbak és tartósabbak, mint az írásos feljegyzések” – mondta Munu.
Ahogy John első látogatásakor a Történet Múzeumában, itt is a lemezekről származó képeket a kerek falak teljes felére vetítették, így a néző közvetett résztvevőjévé vált az eseményekben. A hang minden oldalról jött, azt a benyomást keltve a nézőben, hogy akusztikusan jelen van a félkör alakú falra vetített helyzetben, ami a Föld virtuális valóságára emlékeztet.
„A Logo lakói képesek megőrizni az információkat az emlékezetükben” – jegyezte meg Munu. „Ez azt jelenti, hogy az agyunk gyorsan feldolgozza és kombinálja az információkat. A legfontosabb azonban az intuitív műveltség, mert az értelem maga nem érti az Univerzum spirituális és kozmikus törvényeit, és egy olyan civilizáció élete, amely figyelmen kívül hagyja ezeket a törvényeket, semmibe véve az egyén spirituális és etikai fejlődését, rendszeresen katasztrófához fog vezetni. Viszont ahol az etikai és spirituális fejlődés megelőzi az intellektuális fejlődést, ott az értelem felelősségteljesebben működik. Ha mindkét aspektus harmóniában van egymással, a civilizáció fejlődése gyorsabban és harmonikusabban haladhat előre.”
Munu intett Johnnak és Avunak, hogy kövessék. Elhagyták a vetítőtermet, és végigmentek a folyosón egy ajtóhoz, amely egy félkör alakú toronyba vezetett lefelé, amelyen egy lépcsősor volt. Munu kezdett leereszkedni a csigalépcsőn. Elhaladtak több emelet mellett, és Munu hamarosan kinyitott egy tolóajtót, tenyerével megérintve a legalsó emeletet, ahol hosszú üvegvitrinek foglalták el az egész emeletet. Amikor John közelebbről megvizsgálta, mit tartottak benne, teljesen meglepődött. Az üvegvitrinekben könyvekre és dokumentumokra emlékeztető kötetek voltak ott, mint a Föld bolygón, papírhoz hasonló anyagból, vagy esetleg puha textíliából. Képek, sőt írásjelek is voltak az oldalaikon.
Munu elmosolyodott John meglepetésén, és elmondta neki, hogy a könyvtár archívumában van, ahol a Kontinensek Háborúja előtti időszakból fennmaradt összes dokumentumot őrzik. „Ezek a dokumentumok” – magyarázta Munu – „többnyire a Logo bolygó bizonyos területeinek történetét, vagy annak az időszaknak a mindennapi életét írják le, amikor megírták őket. Néhány dokumentumot olyan civilizációk írtak, amelyek a jelenlegi civilizáció előtt éltek, és életük hasonlított a Föld bolygó egyes életformáira. Sajnos ezek a civilizációk egy háborús cserében önmagukat pusztították el, mert alapvetően alacsonyabb etikai és spirituális szinten álltak, és az egójuk vagy az egyéni érdekeik irányították őket. Emiatt a Kontinensek Háborúja után megváltozott az élethez és annak értékeihez való hozzáállás, és a spirituális mesterek elkezdték a Logo bolygó egészét a tisztelet, a szeretet, a tolerancia és a bölcsesség egyetemes törvényeivel összhangban irányítani.”
Johnnak felmerült egy kérdés, ami kissé egzotikusan hangzott, amikor feltette: „Létezik-e valami újsághoz hasonló a Logón, vagyis a napi hírek több oldalon képekkel, amelyek arról számolnak be, hogy mi is történt valójában egy adott napon? A Föld bolygón az újságok a mindennapi információk hálózatához hasonlítanak, és emberek milliói olvassák őket.”
Munu ezen elgondolkodott, majd intett Johnnak, hogy kövesse az egyik részlegbe, ahol az üveg alatt puha anyagból készült levelek voltak kiállítva képekkel és szövegekkel. A levelek különböző formátumúak voltak. John egy ideig vizsgálgatta őket, és egyetértett abban, hogy van bizonyos hasonlóság a földi újságok és magazinok, valamint a puha anyagból készült nyomtatott oldalak között. Avu, aki velük sétált, Johnhoz fordult, és azt mondta: „Amit ti újságnak vagy napi globális információnak neveztek, az már nem létezik a Logo bolygón. Ez az információ szükségtelenül kavarta az emberek elméjét mindenféle irányba, legyen szó politikáról, gazdaságról, tudományról vagy vallásról. Az ilyen mennyiségű információ olvasása, amely csak egy napra érvényes, de a következő időszakra nem, túl sok időt vett igénybe, amit az egyén a szellemi vagy egyéb fejlődésére fordíthatott volna. A legnagyobb probléma azonban az ilyen információk minőségével van. Ha a minőség alacsony, akkor az ilyen információ alacsony rezgést hoz létre. Az írott szavak minőségének fel kellene emelnie azok elméjét, akik olvassák őket. Az Univerzumban minden rezgéseket kelt, legyen az gondolat, kép, dolog vagy írott szöveg. Ezen rezgések minősége szerint változik az egyén, a csoport és valójában az egész bolygó szintje. Így az egyes napi információk helyett könyvek jelennek meg a Logón, amelyeknek tartósabb és ami még fontosabb, oktatási értékük van.”
„Hogyan jelennek meg a könyvek a Logón?” – kérdezte John. Munu visszavezette őket a csigalépcsőhöz, hogy felmehessenek a következő emeletre, majd vissza a félkör alakú vetítőterembe. „Most megmutatom, hogyan készítünk könyveket a Logóról” – mondta Munu. Képek kezdtek megjelenni a félkör alakú képernyőn, amire Munu megjegyzést tett.
„Kétféleképpen lehet könyveket kiadni a Logóról. Az első a betűk kivetítése puha anyagból készült, rugalmas lapokra, amelyekre betűket vetítenek. Munu megérintette az előtte lévő táblát, és a félkör alakú képernyőn levelek képei kezdtek megjelenni, amelyekre élénk, de John számára érthetetlen betűket nyomtattak. „Itt, ezeken a képeken számos példát láthattok erre a könyvkivetítési módszerre. Az alaptábla vagy oldal, amelyre a betűket átviszik, fehér vagy sárga. A szöveg betűi vagy betűinek szimbólumai kivetülnek az oldalra. Amint látjátok, a betűk meglehetősen kiemelkedőek – szinte világítanak –, és vagy kékek, zöldek vagy rózsaszínek.”
Munu ismét megérintette a kezelőpanelt, és apró, kör alakú korongok jelentek meg a képernyőn, azokhoz hasonlóan, amelyeket John már a Föld bolygóról ismert digitális hangfelvételekkel. Munu folytatta, ezekről a lemezekről beszélve. „Ahol írást és hangot is rögzítenek. Tehát aki olvasni akar, behelyezi a lemezt az olvasóeszközbe, és a könyv szövege, valamint az írott szavak hangja, amelyet zenével színeztek, megjelenik a képernyőn. Ha az olvasó megunja az olvasást, átválthat csak a beszélt szóra, és így is felfedezheti a teljes könyv tartalmát.”
„A Logóról szóló könyvek írásának másik módja ábrák segítségével történik, amelyek a rövid, informatív szövegek fő információi” – folytatta Munu. „Ez azt jelenti, hogy egy ilyen könyv alapját főként egy audio-video lemezre helyezik, és a képi rész alkotja. Az ilyen könyvek, vagy lemezek, vagy inkább tankönyvek mindenféle információt tartalmaznak. Az ismétlődő vizuális és hangképek segíthetnek a szükséges információk gyors felidézésében, amelyeket esetleg elfelejtettek.”
John kissé elveszettnek érezte magát ebben az információáradatban, ezért Munu megpróbált világosabb magyarázatot adni neki. „A Logóról szóló egész komplex megértésnek a módszereit gyermekkortól kezdve tanítják. Ezért egyetlen szó vagy egyetlen ábra elegendő ahhoz, hogy az egyén kreatív elméjében összekapcsolja a szükséges információkat, és így megértse a dolgok egészét a maguk összetett lényegében. Emiatt a bonyolultabb ábrák részletesebbek, és minden információnak megvan a maga szimbóluma vagy kifejezése. Így lehetséges sok információt szerezni egyetlen kép segítségével.”
„Szeretnék hallani egy példát arra, hogyan működik az információs rendszerük” – mondta John. Munu ismét megérintette a táblát, és egy nagy, színes kép jelent meg a képernyőn. Ez egy természeti kép, amely alapvető információkat tartalmaz, amelyek egy gyors áttekintés után felidézhetők és megjegyezhetők. A zöld képek mindennel összefüggenek, ami a természetben nő, a magtól egészen a terméshozásig. A kék és narancssárga képek a Logón élő lényekre emlékeztetnek. A sárga kép a természetben zajló kémiai folyamatokat, a rózsaszín pedig a fizikai folyamatokat mutatja be.
Munu most elkezdte mozgatni a mutatót a képernyőn, amelyen ugyanazok a színek négyzetekké vagy körökké voltak konfigurálva, amik ezután monokromatikus konfigurációkat hoztak létre, tele informatív szimbólumokkal. Munu megállította a mutatót az egyiken, és ismét megérintette az előtte lévő vezérlőpanelt. Most egy szimbólum jelent meg a képernyőn nagyítva, és John felismerte, hogy egy fa. A kép formájában most egy ismeretlen írás jelei láthatók voltak, amelyek egy fát ábrázoltak a kezdetektől fogva, a Logón növő összes fa- és gyümölcsfajtán át. Munu ismét megérintette a táblát, és a képernyőn különböző fák életszakaszai, valamint gyümölcsalakok jelentek meg, amelyeket kémiaiként és fizikaiként azonosítottak. Jelezte a különböző gyümölcsök típusait, a bennük rejlő energiát, végül pedig a gyümölcs kémiai szerkezetének energiáját. Továbbá a képernyőn további gyümölcsök vetültek ki, amelyek energiájukat a Logón lévő emberek testére bocsátották ki. Munu hangsúlyozta azt a tényt, hogy sokkal több adat tárolódik egy lemezen, amelyeket ezzel a módszerrel könnyen elő lehet hívni.
„Ez egy olyan rendszer, amelyet a teljes tanulmányi időszakig, 25 éves korig tanítanak. A diákok teljes képet kapnak a dolgok egységéről, és a kapott információkat később kombinálhatják” – folytatta Munu. „És mit jelentenek az oldalra írt szimbólumok?” – kérdezte John. „Ezek a jelek” – mondta Munu, miközben a kezével a szimbólumokat tartalmazó képernyőhöz érintette – „különböző képek vagy alakzatok szimbólumai. Az első jel, amely az oldalán kezdődik, egy olyan szót jelöl, amelyet a Földön ismersz – a természetet. Ebben a szóban azonban a természet teljes képének fogalma rejlik, amelyet korábban láttál. Tartalmazza az összes természettel kapcsolatos szimbólumot, például a fákat, a gyümölcsfákat és más információkat. Ezért egyetlen szimbólumunk több oldalnyi szövegben is kifejezhető a megértésed érdekében, ahogyan a Föld bolygón megszoktad.”
Avu bekapcsolódott a beszélgetésbe, elmagyarázva, hogy egyetlen kifejezés teljes folyamatokat és hatalmas mennyiségű információt tartalmazhat, miközben lehetővé teszi új kombinációk és alkotások létrehozását ugyanazon kifejezésből. „Csak azt látjuk most a képernyőn, hogy egyetlen szövegtáblázatot használunk a Logón. Azonban Föld bolygón ez az egyetlen értelmes oldal és tartalma egy egész könyv lenne. „Tehát tíz oldal – azaz tíz szövegtábla a Logóról – több könyvet is megtöltene a Földön.”
John bólintott, jelezve a megértést, és Munu egy kerttel körülvett ház képét jelenítette meg a képernyőn további magyarázatként. Aztán ismét megérintette a táblát, és a képernyőn további adatok jelentek meg, elmagyarázva, hogy mi szükséges egy ilyen ház építéséhez, az első elképzeléstől az utolsó simításokig. Ott voltak az anyag összetételére vonatkozó összes adat is, valamint az építkezés során bekövetkező reakciói. Ezután megjelent a kert terve, amely mindent tartalmazott az aljnövényzettől a cserjékig. Úgy kellett elhelyezni őket, hogy energiáik kombinációi harmonikusan kiegyensúlyozottak legyenek. Ez egészségesebb élelmiszereket eredményezett. Minden a memórialemezen tárolódott, és egyetlen érintéssel elérhető volt. „Nem probléma” – folytatta Munu –, „hogy további információkat vagy konkrét alkalmazásokat hívjunk elő egy adott diagramhoz, amelyet a készülék azonnal figyelembe vesz, és kombinál az alapvető tervekkel.”
– Tehát összetett megértéssel és gondolkodással foglalkozik – mondta John –, ami mindenki számára magától értetődő a Logón. Most azt szeretném látni, hogy néz ki ez a megértés a Logón élők számára. Munu ismét megérintette a táblát, és a képernyőn egy Logóról származó személy alakja jelent meg. Ez a kép csoportokra változott, mindegyiknek megvolt a saját rekesze, apróbb és részletesebb részekre osztva. Négy alapcsoport jelent meg a képernyőn, amelyek a Logón élő emberek életével foglalkoztak: fizikai, intellektuális, spirituális és asztrális. A fizikai csoport tovább oszlott mozgásra, egészségre, betegségre, energiára és táplálkozásra. Ezeket még tovább lehetett osztani a csoportokkal kapcsolatos további információk szerint. Ismét egy szimbólumokkal teli kép jelent meg, amelyhez harmóniák és általános témák tartoztak. Tehát valójában minden Logón lévő személy meglehetősen összetett ismeretekkel rendelkezett a bolygó szinte minden dolgáról. Munu rámutatott arra a tényre, hogy nincs nagy különbség a Logón élő emberek intellektuális gondolkodásában, mivel az oktatási rendszer egyetemes az egész bolygón, és elérhető még akkor is, ha valaki befejezte a tanulmányait. – Az emberek minden életkorban folyamatosan tanulnak a Logón, és új dolgokat tanulnak – válaszolta Munu. – Az életkor nem korlátozó tényező számunkra. Ahelyett, hogy tilos vagy akadály lenne, az életkort pusztán az idő múlásának tekintjük – fejezte be gondolatát Avu, és folytatta. – Ezért nagyon fontos, hogy a tankönyveket és az információkat olyanok írják és állítsák össze, akik nagy tudással rendelkeznek. Ezek a bölcs emberek jártasak az idő harmonikus múlásának megvalósításában, amely a gondolkodás felemelésével az emberek érzéseit is felemeli.
Munu felállt, és intett mindkettejüknek, hogy kövessék. Ezúttal még feljebb mentek a lépcsőn, amíg egy nagy üvegcsarnokba nem értek, amely tele volt növényekkel és illattal. Mindenhol nagy ásványok és kristályokra emlékeztető áttetsző kövek voltak. Ebben az üvegezett, tető nélküli, nyitott parkban, növények és cserjék között, fotelek álltak, amelyekben az emberek teljesen csendben és csukott szemmel ültek.
– Most az Intuíció Csarnokába léptünk – magyarázta Munu. „Sok ilyen szoba van a bolygónkon, legyen szó akár egy ehhez hasonlóról, akár csendes helyekről a szabadban, amelyeket erre a célra jelöltek ki. Az ember azért jön ide, hogy felszabadítsa a fizikai testet, csendben koncentráljon, és az intellektuális gondolatait a következő szintre – az intuíció szintjére – terjessze, amely segít elérni az egységet és a harmóniát. Az elme teljes elcsendesedése után intuitív folyamatok lépnek be a csendes tudatalattiba, amely egyesíti a felismert intellektuális tudás különféle lehetőségeit a végtelen intuícióval, és összekapcsolódik a Tér Bölcsességének örök forrásával, azaz az Örök Abszolút Középponttal.”
„Ez azt jelenti” – kérdezte John –, „hogy a Logón élő összes ember gondolatai elérték az intuíció szintjét?” – Így van – szólt bele Avu a beszélgetésbe, majd folytatta: – A Föld bolygón az emberek az agy memóriájában tárolják és használják fel az információkat, ami csak az első, és egyetlen elemi lépést, az intellektuálist használja ki. A következő lehetőség az intuíció, ahol az ember teljesen határtalan információkat gyűjthet közvetlenül az Egyetemes Bölcsesség Központjából. A Logón a két módszer kombinációját alkalmazzuk, azaz az intellektuális gondolatokat az intuícióval együtt. Meglehetősen szabadon mozogunk e szférák között, és összekapcsoljuk őket. Az intellektuális-intuitív gondolatok és érzékelés ezen módszeréből fakad teljes technikai és tudományos fejlődésünk. Az ember tudata kitágul, és megismeri az egyetemes törvényeket, amelyek a spirituális fejlődéssel megnyitják az embert az isteni tudás előtt.
– Ez azt jelenti – mondta John –, hogy az intuíciónak nagyobb értéke van, mint az intellektuális tevékenységnek, mert magasabb szintre helyezi a megértést, amely a normális gondolkodási folyamaton túl tárolódik. – Pontosan – tért vissza Munu a beszélgetésbe. „Ebből fakad a szakmaválasztás is. Azok közül, akik a legügyesebben képesek irányítani intuíciójukat, a legtöbben tudósokká, feltalálókká, gyógyítókká vagy spirituális mesterekké válnak. A legjobb tudósok azok, akik képesek összekapcsolni az intuíciót az univerzális bölcsességgel, az Univerzum Isteni Központjával, ahonnan az anyag, az energia, az idő, a természet és a szellem minden törvénye származik. Ezt az információt intuitív módon fogadják be, és miután továbbították spirituális vagy tudományos munkájukba és más kutatásokba, új találmányok és termékek, valamint könyvek jelennek meg. A Logón dolgozó tudósok igyekeznek elkerülni az ütközéseket ezekkel az univerzális törvényekkel, mivel mind harmonikus elvek alapján dolgoznak.”
„A legjobb tudósok és spirituális mesterek” – tette hozzá Avu a beszélgetéshez – „az egyetemes gondolkodásmódról beszélnek, ahol megértik az egész Univerzum egységét és teremtésének az okát. Sokan közülük tárolják az információkat, amelyek az Istenség mélységeiből származnak. A többiek ezután követik őket, amíg maguk is megtapasztalják a tudást.”
Még kora reggel volt, amikor Munu elbúcsúzott Johntól és Avutól az Intellektuális Oktatás és Bölcsesség Központjainak lépcsőjén. John meghajolt, és köszönetet és tiszteletet rezegtetett az új tudásért, amit kapott. Munu meghajlással és mosollyal hagyta el őket, majd visszavonult a fenséges, széles lépcsőn az épülethez, amelyben a Logo Bolygó bölcsességének nagy része tárolva volt.
Avu a park intuitív elmélkedésre kijelölt részébe vezette Johnt. Majd Avu továbbvitte egy másik helyre, ahol jobban szeretett volna intuitív módon csatlakozni az energiákhoz a barátjával együtt. Végül egy gyönyörűen megtervezett helyre értek, amelyet fák, cserjék, szivárványszínű virágok és ragyogóan folyó víz vett körül, leültek két egymás felé fordított karosszékbe egyenes háttal. Avu lehunyta a szemét, és belemerült a csendbe, hogy egyesülhessen azokkal, akiket meg akart látogatni. John csendben figyelte őt, és egy idő után engedett a lelke gyönyörű környezet varázsának, a természet öröme járja át a szívét.
