Természetesen Barabbást, mivel jobb volt a médiahátszele, mint Jézusnak.

Az akkori politológusoknak ezért volt mit elemezgetni.

Ők egyértelműen Jézus hibájának rótták fel, hogy rossz kampánystratégiát követett: a földi birodalom helyett állandóan a mennyek országáról beszélt, ami nem igazán tudta megszólítani még azt a célcsoportot sem, amely eddig Jézus biztos szavazóbázisának számított.

Különösen nagy hibája volt, hogy nem vizionált egy olyan földi jólétet és vég nélküli dinom-dánomot, amely azonnal alászállana az égből, ha őt, mint vérbeli demokratát, megválasztanák.

Eközben az ellenfele bátran használt olyan jelképeket, melyek a demokráciára érett bölcs és felelősségteljes szavazóknak három megrendíthetetlen alapértékére épültek: a nemiszervre, az alkoholra és a focira, melyek a felvilágosult konzervatív szavazók között már időtlen idők óta az Isten, haza, család fogalmaival azonosak.

Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a két nagy ember vetélkedése mellett a kisebb alternatív pártoknak már eleve semmi esélyük sem lehetett, mivel képtelenek voltak felismerni, hogy humanista célkitűzéseiket talán nem Istenfia keresztre feszítésének keretei között kellene megvalósítaniuk!