Vízöntő-tudomány

Szeretnénk néhány észrevételt és megjegyzést tenni a napokban az új exopolitika-honlapra feltett nagyon figyelemre méltó cikkre: http://exopolitikamo.wordpress.com/2013/09/10/az-exopolitika-vegso-uzenete/

"Több univerzum van, egy univerzumon belül több dimenzió, és egy univerzumban dimenziókat átívelően több idővonal, ha én másképp cselekszem, más idővonalra kerülök. Az átkerülését a legtöbb ember nem veszi észre. Ugyanazok a családtagok és munkatársak, szomszédok veszik majd körül, alapszemélyiségüket illetően, de másképp fognak reagálni a külső eseményekre és a saját gondolataikra és érzelmeikre, ezáltal az idővonalat váltó személy mást fog érzékelni. Ugyanazt és így mégis mást. Ezért óriási a felelősségünk, a saját sorsunkat illetően mindenképp. Ezért fontos a karmatisztítás. A saját világomat igen jelentős részben én okozom. Nem mindent, nem globálisan, mert minden átszövi egymást és vannak magasabb erők és átfogóbb kollektív sorsok is, de a saját életemet legjobban, legnagyobb mértékben én irányítom. Ennek oka, hogy én vetítem ki a Matrikát, a mátrixot, a mayát, mert az Én az a tudatosság, amiben minden megjelenik."

Nos, vizsgáljuk meg ehhez kapcsolódva részletesebben a multiverzum témakörét :

Mindenképpen előrelépésnek kell tekinteni, hogy az alternatív kutatók és a szellemi keresők nagy része a 21. századra már elfogadta a párhuzamos univerzumok létezését, melyekről az első konkrét híradás ( honnan is máshonnan ) még az ötvenes-hatvanas évek első fizikai földönkívüli kapcsolatok révén került nyilvánosságra, mivel néhány civilizáció, mely ekkor a Földre látogatott, más univerzumból jött (pl. a koldasiak vagy az e-golliak).

Ám az ő idejövetelük egyáltalán nem volt valami csodaszerű esemény, amely rákontráz a más galaxisokból idejövő fajok jelenlétének fantasztikumára, melyet még az „objektív”, azaz materialista ufó-kutatók sem képesek igazán elfogadni - a szkeptikusokról nem is beszélve.

Mert az idejövetelük ( ő szemszögükből ) ugyanolyan hétköznapi esemény, mint nekünk minden reggel villamosra szállni. És ez azért történhet így, mert minden magasabb civilizáció, amely már személyes egoját tökéletesen beolvasztotta a planetáris Énbe, birtokolja a Mindenség szerkezetének pontos leírását és azok rezgés-kulcsait is, mégpedig legkisebb részletességig.

Ugyanakkor jól megfigyelhető az is, hogy a földi emberiség kollektív tudata az utóbbi 300 évben hogyan tágul rendkívüli gyorsasággal, mert minden fokozott társadalmi és materialista tudományos elnyomatása ellenére - amely le akarná lassítani erőszakkal ezt a tágulást - egyre inkább vonzza be magához azokat a fantasztikus valóságokat, melyekkel egy középkori ember még az álmában, azaz asztrális utazásai alatt sem találkozott.

Mert, ugye, egészen a 18. század végéig gyakorlatilag csak a mi Naprendszerünk képviselte még az egész univerzumot, nem csak a hivatalos tudomány, hanem ezotéria számára is! ( Ezért tartjuk életveszélyesnek, hogy még most is, a 21. században, asztrológiával üzérkedik oly sok „beavatott”, mivel egy régi asztrális világegyetem - azaz Naprendszer - fényszögeiből akar messzemenő következtetéseket levonni egy olyan emberiségnek, aki már tudatilag folyamatszerűen, óráról órára egyre gyorsabb tempóban válik le erről a kozmoszról! )

Aztán a 19. században már elfogadták hivatalosan más naprendszerek létét is, majd a 20. század elején felfedezték, hogy Tejútrendszerünk valójában egy spirális csillag(rendszer)város, melynek a mi Naprendszerünk is a része.

A 20. század közepére már az is természetes volt, hogy számtalan más galaxis is létezik az univerzumban - és vége… mármint annak, ameddig a materialista asztrofizika és csillagászat, mind elméletben, mind gyakorlatban elláthat! Kizárt dolog tehát, hogy bele tudjanak pillantani más univerzumokba, melyeknek elméleti lehetősége ugyan Dirac 1928-as pozitron-jóslatával és ennek a részecskének a kozmikus sugárzásban Carl Anderson általi 1932-es felfedezésével mai napig fennáll, ( sőt, 1995-ben a CERN-ben állítólag már antihidrogént is elő tudtak állítani ), de ez még édeskevés ahhoz, hogy megfigyeljenek egy paralel-univerzumot, és főleg be is tudjanak lépni abba - azaz oda, amely a mi univerzumunk majdnem tökéletesen ellentétesen polarizált párja, vagyis a DAL-univerzumba:

 

 

De ez a parallel univerzum(unk) még csak egy a számtalan más univerzum között, mely univerzumok szintén egy határozott magasabb dimenziós térbeli alakzatba szerveződnek, épp úgy, ahogy a mi univerzumunkban számtalan galaxis képez bonyolult térbeli szálakból határozott alakzatot. ( Ugyanakkor el ne felejtsük, hogy a hivatalos csillagászat még a mi univerzumuknak is csak egy igen kis töredékét láthatja, hiszen világegyetemünk struktúráinak alig 1-2%-a durvaanyagi rezgésszintű - és ezekből is csak egy 13,7 milliárd fényévnyi parányi töredéket érzékel - a többi éteri, asztrális vagy mentális szintű bolygó- vagy csillagrendszer! )

A számtalan univerzum tehát, amely szintén egy gömbszerű struktúrába szerveződik, képez egy szuperuniverzumot, amely számtalan más szuperuniverzummal együtt egy hiperuniverzumot képez, amely számtalan más hiperuniverzummal együtt…

Most azonban itt nem arról van szó, hogy fiktív fogalmakkal játszadozunk, hanem először jutottunk el oda magyar nyelven, hogy egy nagyon-nagyon kicsiny bepillantást nyerhetünk a Mindenség valódi szerkezetébe.

Mert amikor az emberiség spirituálisan érett része engedélyt kap rá, hogy kiléphet a galaktikus karanténból, akkor ez természetesen nem csak fizikai szintre fog vonatkozni, vagyis arra, hogy a Vízöntő-korba lépő érett emberi közösség most már szabadon mozoghat a kozmoszban, hanem elsősorban a valódi ismeretekhez való hozzáférés joga lesz számára biztosítva.

Ez többek között a galaktikus információhálózathoz való hozzáférés jogát is jelenti, mely nem csak a mi galaxisunkra vonatkozó elsőkézből jövő ismeretekre vonatkozik, hanem az egész Multiverzum ( most már tudjuk: ez csak 1 szuperuniverzumot jelent ), sőt az egész Mindenségre vonatkozó egzakt, legkisebb részletekig pontos természet- és társadalomtudományos ismereteket is.

Lássunk ehhez ( a végtelen sok közül ) néhány példát:

Egy Ulantic nevű bolygó 12. szuperuniverzumban található, annak univerzumainak 312558. sorszámú univerzumában, annak 3251. sorszámú galaxisában, annak 13988501789. sorszámú rendszerében, annak 2. bolygójaként:

 

 

Egy Alamku nevű bolygó 3. szuperuniverzumban található, annak 53400. sorszámú univerzumában, annak 3879921. sorszámú galaxisában, annak 537121. sorszámú rendszerében, annak 3. bolygójaként:

 

 

Egy Onjokonic nevű bolygó már a mi univerzumunkban található, annak 3988751. számú galaxisában, annak 379987115. sorszámú rendszerében, annak 3. bolygójaként:

 

 

A RA-NA nevű bolygó a mi Androméda testvérgalaxisunkban található, annak 5892314. sorszámú rendszerében, annak 3. bolygójaként

 

 

stb, stb…

Ugyanakkor még érdekességként megjegyezzük, hogy a saját Naprendszerünk ebben az információhálózatban a galaxisunk 34583239179. sorszámú rendszereként van nyilvántartva.

- Mindenesetre azért tértünk ki viszonylag részletesebben a Mindenség általunk még nem ismert szerkezetére, mivel az exopolitika bevallott célja, hogy meghaladja az ufókutatás szokásos módszertanát és valami nagyobb, átfogóbb alternatív tudományos kutatást képviseljen - mely rendszerint meg is valósul, mivel a materialista ufókutatás már kezdet kezdetén a maga alatt vágta a fát, hogy pont azt a spirituális dimenziót utasította el, ami nélkül nem érthette meg az ufó-jelenséget sem.

Nézzük, mit mond erről a feszítő ellentmondásról Magyarország egyetlen „főállású ufókutatója”, Kriston Endre egyik őszinteségi rohamában, mikor az általa szerkesztett 1998-as ’A világ leghíresebb UFO-dossziéi 4. Kiválasztottak’ c. könyve 28. oldalán ezt írja:

„A világ minden táján megtalálható kiválasztottak ( megj: Kriston a fizikai/telepatikus ufó-kontaktákat hívja kiválasztottaknak ), habár forrásaik és mondanivalójuk nagyon különbözőek, három lényeges gondolatban tökéletesen egyetértenek. Ezek a következők: 1. új korszak küszöbén állunk; 2. életünk és történelmünk több ezer éve fejlett földönkívüli lények ellenőrzése és irányítása alatt folyik; és 3. hatalmas kozmikus család tagjai vagyunk, amelyet egy Felsőbb Lény igazgat.

Elhisszük? Vagy inkább csak hóbortos ábrándnak tartjuk egy olyan időben, amikor a világban sokak reménykednek az új Megváltóban?

A kiválasztottak üzenetei valójában sohasem érdekelték mélységükben az ufológusokat, még akkor sem, ha egyes állításaik megfeleltek a tapasztalataiknak. El kell azonban mondanunk, hogy az UFO-kutatás anyagi-fizikai ága holtpontra jutott, elveszett a meghajtási rendszer működésének keresésében és az idegenek származási helyeinek, valamint céljainak spekulációjában.

Ezzel szemben a kontaktok azt hirdetik, hogy létezik egy másik valóság és itt az ideje megvizsgálni azt is…”