Új spirituális szemlélet

 A kezdőlapon jó egy éve feltett hét alapkérdés megválaszolására eljött az idő :

1. Mik az ufók?

Olyan űrjárművek, melyeket a ( Földnél ) magasabban fejlett technikai civilizációk entitásai bolygók és/vagy naprendszerek közötti közlekedésre rutinszerűen használnak.

Azonban az „ufó” meghatározás természetesen nem pontos, sőt inkább cinizmusról és tudatlanságról tanúskodik, mivel ez a mozaikszó egyszerre tükrözi a mai ( bár már nem sokáig )  uralkodó, euro-amerikai típusú áltermészettudomány materialista szemléletét, másrészt azt is, hogy még a durvaanyagban észlelt jelenségeket is automatikusan letagadják, ha a mindennapi tapasztalat ellentmond a materialista elméleti rögeszméknek.

Az ufók tehát közlekedési eszközök, melyeknek építése és irányítása feltételez bizonyos tudatállapotot, azaz olyan értelmes lényeket, akik már tudatilag kinőtték a hozzájuk tartozó bolygói keretet!

Ez a tudati fejlődési ugrás rutinszerűen történik a kozmoszban, és ez a mi galaxisunkban is már sok millió civilizációnál megtörtént - ahogy a Földdel is meg fog történni 2012 után, mikor is az éterszférába felemelkedő Föld belép a Vízöntő-korszakba. ( El ne felejtsük : a Vízöntő-korszak éteranyagi korszak! )

Ez a fejlődési ugrás a tudat, a szokások, a világnézet megváltozásán kívül természetesen az adott civilizáció mindennapi-tárgyi világának a megváltozásával is jár. Így a közlekedési eszközök is átalakulnak : a korábbi lassú, nehézkes és legtöbbször szennyező, primitív, kerékhez kötött szállító eszközök helyett, talaj felett lebegő, szabadenergiás járművek/buszok és gömb vagy csészealjalakú személyszállító eszközök veszik át szerepet, mind az adott bolygó közlekedésében, mind az adott naprendszer bolygóinak, holdjainak elérésében, melyeket egy fejlett civilizáció már napi rutinban keres fel.

Ezzel kapcsolatban a honlapunk egy korábbi cikkéből, A 19 pont és az MFT-civilizációk alapelvei című írásból idézek :

„…az antigravitációs ( kerék nélküli ) járművek minden magasabb civilizációban alkalmazva vannak. Három csoportjuk van :

A, az adott civilizáció bolygó-jának/inak egyéni és tömegközlekedését szolgálják, rendszerint talaj felett lebegő buszok és/vagy 5-6 személyes, a lakóotthonok tetején parkoló, a család közlekedését segítő repülő gömbök formájában.

 

Lebegő buszok

B, a helyi naprendszer bolygóit elérő rövid távú űrjárművek vagy kutatóhajók, melyek legtöbbször csészealj alakúak. ( Pl. ezeken mennek dolgozni nap mint nap az adott naprendszer más bolygóira a fejlett civilizáció kutatómérnökei. )

 

Rövid távú űrjárművek

 

C, naprendszerek között vagy galaxisok között közlekedő anyahajók, melyek legtöbbször szivar alakúak, és valójában inkább mozgó városokhoz kellene hasonlítani őket, mivel több száz kilométer hosszúak lehetnek, és több millió embert fogadhatnak be, saját bioszférájuk is van, az anyabolygójuk növény és állatvilágával.”

 

Egy valódi anyahajó-felvétel

 

Arról van szó tehát, hogy egy földönkívüli űrjármű már a formájáról is arról tanúskodik, hogy milyen funkciója van, azaz kisebb felderítő űrhajóról van-e szó ( ezt nevezik manapság elég primitív módon „ufó”-nak ), vagy nagyobb anyahajóról, melyről a kisebb felderítőhajók indulnak.

Fontos azt is tudni, hogy alapvetően különböznek a pozitív és a negatív földönkívüli civilizációk űrhajói. A pozitívak űreszközei maguk is élőlények, önálló tudattal, akiket az utazó legénység gondolati úton irányít, ugyanakkor az ilyen jármű gyakorlatilag egy óriási fénytest, az Első Teremtő szeretet-energiáiból álló fényaura, vagy fénybárka – ahogy ezt egykor az ókori egyiptomi misztériumok nevezték. Konkrét formája csak akkor van, ha 5-nél alacsonyabb dimenzióra csökkenti a rezgését.

Viszont a negatív földönkívüliek űrhajója pusztán egy technikai szerkezet, még ha a mi technikánkat jóval felülmúló szerkezet ( mely természetesen a Tiszta Fény rezgéssíkjáig nem tud felemelkedni ), mivel már ők is a világegyetemben lehetséges egyetlen közlekedési módszert használják : a bolygók és csillagok közötti éter-útvonalak hálózatát, ahol persze nem 3D-s csigalassúsággal terjed a fény.

( És ez alapján lehet mindig megkülönböztetni, ha esetleg látunk egy űrjárművet, hogy pozitív vagy negatív entitások vannak-e benne, mivel a negatívnak csak hideg mesterséges-fényaurája van, mint egy közönséges neoncsőnek, a pozitívak viszont meleg, sugárzó szeretet-fényből állnak! )

Összefoglalva tehát : az ufók, vagyis bolygó- és csillagközi űrjárművek jelenléte minden bizonyos fejlődési szintet elért civilizáció magától értetődő kifejezési formája – ahogy nekünk pl. az autók vagy a repülőgépek. Az ilyen társadalmak már nem planéta-centrikusak, éppen azért, mert a legfőbb motiváló tényezőjük számukra már a környező világegyetem(ek) felfedezése, kozmikus testvéri szeretet-kapcsolatok kialakítása vagy a hódítás – ez a legutóbbi természetesen csak a negatívak sajátja.

Az emberiség is az ilyen szintű civilizáció megvalósulásának a határához érkezett, nincs visszaút; ezért kulcsfontosságú, hogy a mai, tudatilag szándékosan összezavart földi ember az ufó-kérdésben is tisztán lásson, hiszen ekkor a saját jövőjével szembesül!

Mert 1945-től, az első atombomba ledobásától a földönkívüli űrhajók milliói veszik körül a Földet, azaz gyakorlatilag minden másodpercben itt vannak, mivel felügyelniük kell a Föld és vele együtt a Naprendszerünk dimenzió-átmenetét.

 

Evukációs flották a Föld körül