Az új kor tudománya : KOZMOGRÁFIA

2. folyamatos téveszme: a nyugati channeling-források alapján van megítélve a Leonard-i tanítás

 

A gyors negatív reakció és az eléggé személyeskedő kritika, sőt gyalázkodás nyilvánvalóan azért történhetett meg, mert Leonard harmadik videója teljesen kiverte a biztosítékot sok olyan csillagmag számára, akik lelkileg már évek óta próbálkoznak a bennük jelenlévő magyar lelki tényező szőnyeg alá söprésével - rendszerint tudatalatt.

 

És amíg ez csak szíriuszi összefüggésekben volt megmutatva - mármint a magyarság kozmikus eredete -, addig ezt még el lehetett könyvelni a nacionalista habókosság valamelyik new age-s változataként. Ám amikor az is kiderült, hogy magát a Nibiru bolygót és lakosait szintén a magyar szellemiség befolyásolja, ez már sok volt, sőt lelkileg elviselhetetlen, hiszen az ilyen csillagmag által folyamatosan a szőnyeg alá söprött magyar lelki tényező egy pillanatra szinte feltámadt benne és élő, lángoló lelkiismeretként vádolni kezdte a MAG-hordozót!

Nos, ez a belső lelki meghasonlás már annyira klasszikusnak mondható és olyan régi mintákat követ, hogy magyarság Géza-István óta tartó értelmetlen szenvedésének, de jelenkori megváltásának a kulcsa is ebben keresendő.

A ’Leonard- a lebukott reptilián’ cikk szerzőjére ezért egyáltalán nem neheztelünk, sőt testvéri békejobbot nyújtunk neki, mert valójában nem ő tehet róla, hogy kénytelen volt így reagálni a harmadik videóval berobbantott magyar tudatosodási hullámra!

Mert ez valójában a magyar csillagmagok 99%-nak is a természetes reakciója - sajnos. A cikk szerzője pedig tulajdonképpen nem tett mást, mint elszánt munkával megfogalmazta azt a maró kritikát, melyet sok csillagmag öntudatlanul érzett, mikor is meg merték kérdőjelezni neki az eddigi anti-magyar, ám nyugati-európai minták szerint politikailag full-korrekt és éjjel-nappal béke/szeretet-meditációt prédikáló mesterei ezoterikus útját.

És eltekintve attól, hogy ez a „Fénymókus” nevű szerző a cikke legnagyobb részében azon erőlködik, hogy leleplezze azt a gonosz reptiliánt, aki a Leonard festőművész maszkja mögött rejtőzik, mégis alapvetően pozitívnak kell neveznünk a szerző által ( is ) képviselt lelki hozzáállást - mármint abból a szempontból, hogy a csillagmagoknak egy olyan tipikus osztályát képviseli, akik már bizony tekintetben túl jutottak a negativitás nagy részén ( ellentétben pl. a hagyományos ufókutatókkal ), és vágynak a Fényre, azaz egy magasabb dimenziós életre, de tudatilag még nem tisztultak le teljesen, ezért számos rögeszmét, előítéletet cipelnek magukkal, mivel életmódjuk még feltételez bizonyos „világformájúságot”, a tömeg önpusztító, materialista életéhez való önkéntelen idomulást, hogy elkerüljék a lelki meghasonlást.

Mert hogyan is lehetne az egyszerű fénymunkásokat vagy csillagmagokat vádolni bármivel is, hiszen lehet, hogy jóhiszeműen éppen valami szeretett „mester” vagy „tanító” hatására azt hiszik, hogy a legjobbat cselekedték.

A szeretett „mestereknek” és „tanítóknak” ezért jóval nagyobb a felelősségük, főleg ha itt Magyarországon terjesztik azokat a tanokat, melyek nem teljesen ehhez a néphez vannak igazítva.

Sőt, azt is ki kell jelentenünk, akármilyen fájdalmas is, hogy 1000 éve a keletről-nyugatról beáramló szellemi tanok még köszönőviszonyban sincsenek a magyar nép eredeti szellemi küldetésével, annak ellenére sem - ahogy erre az előző részben már utaltunk -, hogy voltak a magyarságnak olyan sötét korszakai, mikor a nyugatról mandinerből visszakerült idegennyelvű, de magyar szellemi alapú tanok igenis ébren tartották a lélek emlékezetének gyengén pislákoló parazsát ebben az 1000 éve tartó nagy magyar szellemi nihilben.

"A lélek emlékezetének ébren tartása" ám nem valamilyen kulturális misszióra utal, mely nyugati szempontból nézve mindig azt jelentette, hogy a barbár mongol-magyarokat végre bevezethetik a tagolt beszéd rejtelmeibe meg az eszközhasználat és a higénia elemi fokaiba,  ( a fáról lemászó majom darwinista alaptételének élő bizonyítékaként ), hanem valódi spirituális impulzust, mivel csakis ez kezdi felnyitni az emberben a mélyen eltemetett lelki kódokat.

A valódi spirituális impulzus azonban a Kárpát-medencében Géza-Istvántól egészen 20. századig nem volt - akármilyen hihetetlenül hangzik is ez!

Volt itt ugyan egy rejtett sámán-vonal addig, míg létezett az alföldi pásztorkultúra, de ez mindig illegális volt ( ahogy a lélek, azaz a szeretet is mindig illegális volt Magyarországon Istvántól kezdve ), és az egész középkor folyamán keményen üldözték őket, mivel a sámánok a nép között mindig ingyen gyógyítottak és ők adták át először a gyógyfüves ismereteiket a javasasszonyoknak. Ugyanakkor a manicheizmus is egy ideig rejtetten, a korai református vallás köntösében, a Kaukázusból betelepülő hajdúknál egy ideig tovább élt, főleg a nyírségi és beregi perifériákon a 18. századig, de ezt a Vajk-István óta rabszolgasorba taszított magyar népet és főleg annak idegen szellemű, népet megvető uralkodóosztályát már nem érintette meg.

A nyugati ezoterizmus - amelynek az alapja mindig az egyiptomi gnosztikus misztériumok voltak - hazai megjelenése a 20. század elején ( a teozófia és az antropozófia ) viszont komoly lélekébresztő szerepet játszott az akkori városi értelmiségnél, mikor Magyarországon az eredeti szíriuszi magyar lélekről még közvetve sem lehetett beszélni, mivel abszolút nem értették volna meg.

Ugyanis a „magyar” szó a politikai-társadalmi közgondolkodásban mind a mai napig pusztán azt a konzervatív-nacionalista tényezőt jelentette, melytől egy spirituálisan ébredőnek már az első percben meg kell szabadulnia, ha egyáltalán tudatilag kozmikus irányba fejlődni akar.

Ezért elég érdekes helyzet alakult ki itt Magyarországon a szellemi keresőknél 1990 után, mikortól a nyugati ezoterikus cunami áradata öntötte el őket. Sokan teljesen azonosultak valami nyugati tannal vagy mesterrel, vagy azt képviselő magyar tanítóval, mivel úgy érezték ( joggal ), hogy jelen pillanatban nincs olyan magyar alapú, mély ezoterikus tanítás és praxis, mely vetekedhetne a nyugati spirituális tanok kifinomult módszereivel, és főleg nem a régen fennálló intézmény-hálózatával.

A szellemi keresőket elcsábító másik alapvető irány, az ősmagyarkodás persze a nyugati ezoterizmusnak egy olyan antitéziseként alakult ki, mely a kozmikus magyar tudat kifejlődése szempontjából talán még rosszabb volt, mint a sima nyugati ezotéria majmolása, mivel egyrészt megtartották a konzervatív-nacionalista elemet, ami a tudatot teljesen a földi szférához kötötte, másrészt újra fel akarták éleszteni a Kos- és a Halak korszak régen lejárt mágikus praxisait, hogy az ősmagyar elméletek ( egymásnak is ellentmondó ) véget nem érő spekulációit élővé tegyék.

Külön gond még az alternatív ősmagyar elméleteket népszerűsítő tanítókkal és kutatókkal kapcsolatban, hogy ugyan jó szándékúan és állhatatosan próbálnak valami alternatív történelemszemléletet kialakítani a fennálló hivatalos finn-ugorász történelemtanítás diktatúrája és vélemény-terrorjával szemben, de egytől egyig sóbálványként állnak a Vízöntő-korszak szellemisége által megkövetelt modern spirituális szemlélet ( a tudomány és vallás magasabb szintézise ) előtt.

( Még akkor is, ha egyes ősmagyar-tanokba belevonnak modern tudományos szakkifejezéseket, vagy valamilyen keleti/nyugati metafizikai rendszert húznak rá, pl. a hindu vallást vagy az asztrológiát, kész sablonként az eddig ismeretlen hun-magyar történelemre és szellemi hagyatékra, melyet aztán imamalomként szünet nélkül ismételgetnek, mintha ezzel a bölcsek kövének a birtokába kerültek volna. )

Így elég nehéz helyzetbe került az a komoly magyar szellemi kereső, aki az álrendszerváltás után ki akart igazodni a körülötte nyüzsgő ezoterikus és ősmagyar zsibvásáron, mivel minden mester, tanító és guru ezen a piacon is a saját portékáját tartotta a legjobbnak.

Már akkor, nagyjából 24-25 éve eldőlt, hogy ki melyik úton megy tovább a szellemei keresésében: mert akik az ezotériát választották, azokat a kora kilencvenes években pl. a reiki-agykontoll-reformkonyha-ufó-ingázás stb. előadásokon és tanfolyamokon lehetett folyamatosan megtalálni, olykor naponta többször is, mivel azokat az éveket valóban a tömeges spirituális ébredés a világtörténelemben is igen ritka ( bár elpuskázott ) lehetőségének kell nevezni!

Akik pedig maradtak az ősmagyar vonalon, azok is két fő csoportra oszthatók: a nagyobbik, domináns rész - főleg a nyolcvanas évből átvitt papgáboros és molnárvés tanítások nyomasztó súlya és tekintélye miatt - mai napig azt a tipikus szalonnemzeti szentistvánozó-szentkoronázó magyar értelmiséget képviseli, aki egzisztenciálisan teljesen belesimult ebbe a hazugság-világrendbe. A kisebb, koppányos ősmagyar vonalon, éppen ezért inkább a deklasszált magyar hazafiakat lehet megtalálni. De ami mindkét csoportban sajnos közös, hogy a magyarságot valami 3D-s földi jelenségnek tartják, éppen ezért a kozmikus magyarság eszméje teljesen idegen fogalom számukra.

Majd a magyar nyelvű  ( de nem magyar lelkű ) ezoterikus vonal további fejlődését egyértelműen az internet megjelenése befolyásolta, mivel ezáltal lehetett itthon is számtalan nyugati, főleg angolszász kontakta véget nem érő szövegeit megismerni.

Természetesen ezekre a channeling-szövegekre nem azért utalunk, mert ezek egyértelműen hazugak vagy károsak lennének, mint ahogy ezt néhány magyar alternatív kutató rutinból teszi, éppen az alapvető műszaki szemléletük és az egyoldalú racionalitásba való hitük miatt, hanem azért, mivel jól jellemzik a nyugati ezotéria alapvető fogyatékosságát és felszínességét - minden meglévő jó szándéka, szeretetereje és Fénye ellenére - az alapvető kérdések meg nem válaszolásával!

Milyen alapvető kérdésekre gondolunk?

Például:

Milyen világegyetem az, amelyben élünk?

A környező világ illúzió-e vagy valóság?

Vannak-e objektív törvények? stb.

Az első kérdésre adandó tudatos/öntudatlan válasz pedig már meg is határozza, hogy egy földi ember milyen tudati szinten van és élete/életei milyen valóság-tartományok felé visznek!

Mert a nem-MAGar népek lelkületének első alapvető problémája, hogy ezt a világegyetemet objektívnak veszik, és ezen a kereten belül értelmezik csak a jót és a rosszat!

Ám az a világegyetem, amelyben jelenleg tartózkodunk, nem objektív, azaz nem a Teremtő szeretet-ereje teremtette, hanem csak egy holografikus kivetítés, minden belső tartalom, vagyis MAG nélkül - micsoda különbség!

Éppen ezért ilyen gigantikus holografikus lézershow-ban objektív törvényekről vagy jóról és rosszról beszélni több, mint őrület!

Ezért van az, hogy ha valaki nagyon erőlteti az egyik oldalt, például a jót, az egy idő után átesik a másik végletbe, a rosszba. Ez különösen a vallásos embereknél jól látszik, mivel elfelejtkeznek jótékonykodó cselekedeteiknél arról, hogy nem az eredeti teremtésben vannak!

Éppen ezért a szeretetet sohasem lehet intézményesíteni - ahogy a tudást sem! 

És ezért nincs soha mélysége, vagyis plusz dimenziója a nem-MAGar népek tudásának és szeretetének, mert megmaradnak olyan felszines dimenzióban ideiglenes ellenpólusként, ahol a tudatlanság és a gonoszság is él!

Leonard tanítása is nem véletlenül mutat rá erre a kulcsfontosságú momentumra: egy olyan holografikus univerzumban élünk, melyet csak ideiglenesen és csak egyetlen célból alkottak meg - olyan célból, melyet kizárt, hogy egy nem-MAGar lelkű bármikor is képes lenne elfogadni ( bár értelmileg felfoghatja ) és aszerint cselekedni.